Hol vásároljunk, ha olcsó lakást szeretnénk?

A készpénzzel fizető, de a nem kifejezetten tehetős vevők korát éljük. Ők, a 8-12 milliós árkategóriában lakást keresgélők jelentik most a legfontosabb vevői réteget a budapesti ingatlanpiacon. De hol érdemes nekik most körülnézni? Segítünk!

Mint azt a legutóbb megjelent elemzésünkben már jeleztük: elérkezett a panelben újrakezdők korszaka, ugyanis a hitelek bedőlése miatt a nagy családi házból, vagy akár jó helyen lévő drágább lakásból kénytelen kiköltözni a hitelek törlesztőrészleteit felvállalni képtelen, már nem fiatal korosztály, melynek már többnyire családja van. Ez a réteg az, mely nagy valószínűséggel 10-20 éve még egy panellakásban kezdte az életét. Most pedig visszatér oda, illetve más, hasonló árkategóriájú, esetleg egyedi fűtéses lakásba. Emellett fontos jellemzője, hogy készpénzért vásárol – mivel a hitelezés továbbra sem indult be -, s a pénz többnyire már meglévő lakás, nyaraló eladásából származik, esetleg örökségből.

A 8-12 milliós árkategória, illetve a család jelenléte meghatározta szobaszám (3, 1 2 fél, 2 1 fél) betájolja, hogy Budapesten hol érdemes körülnézniük. Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője négy fontosabb csoportot különböztet meg a fővároson belül, természetesen kivételekkel. Ami mindjárt kiesik számukra, az Bel-Buda és a pesti belváros. Az ide tartozó kerületekben az említett áron nem lehet az igényeiknek megfelelő lakást kapni ilyen áron. Ezért aztán nem is elsősorban a belvárosinak számító kerületekben, hanem olyan, már külváros-zöldövezetnek nevezett részeken néznek körül, mint amilyen például a dél-pesti csoport az ide tartozó Kispesttel, Kőbányával és a XVIII. kerülettel.

Dél-Pest

Ezekben a kerületekben az a közös, hogy alapvetően a Köki Terminál határozza meg a közlekedésüket, ez az a csomópont, ahonnan indulnak és ahová érkeznek az itt lakók. Az áraik is nagyjából hasonlóan alakulnak: 7,1-8,5 millió forintért már lehet kapni háromszobás panellakásokat. Kivételnek a XVIII. kerület családi házas része számít, ahol természetesen a nagyobb ingatlanméretek miatt az árak is magasabbak, így ennek a csoportnak nem kifejezetten jelentenek megfelelő célpontot.

Sokakban felmerülhet, hogy miért nem tartozik Dél-Pesthez a XX. kerület vagy akár Csepel, de mint Balla Ákos rámutatott: előbbi szerinte túlárazott, vagyis olyan árakon próbálnak ingatlant értékesíteni, amit a vevők nem fogadnak el, míg Csepel esetében egy belterjes piacról beszélhetünk, ahová Budapest más kerületeiből nem nagyon költöznek. Akik viszont a XXI. kerületben laknak, többnyire itt vásárolnak maguknak újabb otthont. Egyedül a Csepel-sziget agglomerációs településein lakóknak célpontja még a kerület, mivel számukra Budapest kapuját jelenti.

Észak-Pest

A másik fontos csoport Újpest és a XV. kerület, mely egy árnyalatnyival olcsóbb piacot jelent az előbb említettnél. Ennek oka talán a környezet lehet, valamint a kicsit gyengébb imázs. Ugyanakkor elmondható, hogy a IV. kerületben a metróközlekedés adott – ami az egyik fő hívószó, akárcsak Dél-Pest esetében -, persze az is igaz, hogy a XV. kerületet csak a 7-es busz tárja föl, a metró csak ígéret maradt. Ami az árakat illeti: hatmillió forint körül 1,5 szobás lakásokat lehet kapni a két említett kerületben, ami fiatal pároknak ideális, illetve 7-8 millió forint között már 50 négyzetméteresnél nagyobb lakásokat is.

Zugló és a XVI. kerület

A legjobb közlekedés természetesen a belvároshoz legközelebb eső Zuglóban van, ami az árakon is érződik, ennek ellenére 7-8,5 millió forintért már vásárolhatók másfél szobás panellakások, és 8,5-9,5 millióért lehet háromszobás panellakást kapni, míg 11-13 millió forintért egyedi fűtéses, kétszobás téglalakások is, igaz régiek, s nem is mindig jó állapotban. Az említett árakon talán sokan meglepődnek, de tudomásul kell venni, hogy a válság hasára itt is változás történt az elmúlt években – jelezte a Balla Ingatlanirodák vezetője, aki szerint Zugló mellé sorolható még egyébként a XVI. kerület is, ahol hasonló árszintek alakultak ki.

Buda

Ha átkelünk Budára, ott sem reménytelen az említett árakon lakást vásárolni, ha valamivel magasabb is az átlagos árszínvonal. A XI., a XXII. és a III. kerület jöhet szóba (mint említettük: Bel-Buda kiesik). Az első és az utolsó kerület esetében is elsősorban a külső részek esnek a vizsgált kategóriába: 10-11 millió forintért már lehet vásárolni panel és nem panellakásokat is. Ha a beljebb eső városrészeket nézzük, akkor persze ne lepődjünk meg, hogy már 20 milliós árakba futunk bele. Hasonló a helyzet a III. kerület esetében, melynek hatalmas panelterületei vannak, mérsékelt árakkal, miközben van néhány kiemelt része, ahol az árak az exkluzivitáshoz igazodnak.

Agglomeráció

Vizsgálatunk tárgya lehet még az agglomeráció is, annak ellenére, hogy most sokkal inkább a városba költözés a jellemző trend a magas üzemanyagárak miatt. Ennek eredménye viszont az, hogy nagyon lecsökkentek az árak a Budapest környéki településeken. Ha például Szigetszentmiklóst vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy lakásokat itt is vehetünk 7-10 millió forintért, míg 14-16 millió forintért sorházakat, illetve 20-25 millióért már családi házakat – hívta fel a figyelmet a Balla Ingatlanirodák tulajdonosa.

Az agglomerációs helyzet kapcsán rámutatott arra az összefüggésre, hogy a korábbi 3:1-es cserearány 2:1-re módosult, azaz: míg pár éve még három városi lakást kellett eladni egy kisebb agglomerációs családi házért, addig most már kettőt is elegendő. Mindez csak azt mutatja, hogy a családi házak ára milyen jelentős mértékben zsugorodott – tette hozzá a szakember.