Hogyan lehet kibújni a plázaépítési tilalom alól?

Útmutató készült a plázastop alóli felmentésről: részletes útmutató jelent meg a kormányportálon a felmentéssel kapcsolatos eljárásról.

Ebből sok minden kiderül – jórészt a kérelem formai-tartalmi követelményei -, ám a felmentés szempontjaira nem derül fény. A januárban hatályba lépett törvénymódosítás szerint 2014. december 31-ig nem lehet létesíteni, illetve bővíteni 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményeket. A lépés egymással ellentétes reakciókat váltott ki: az építőipari, ingatlanfejlesztői körök tiltakoztak, a kiskereskedők azonban egyetértően fogadták.

A korlátozás alól a kereskedelemért felelős nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést – ennek részletei jelentek most meg. Két kategóriába sorolják a kereskedelmi fejlesztéseket: más-más szabályok vonatkoznak a 300-nál nagyobb, de 5000 négyzetméteresnél kisebb, illetve az 5000 négyzetmétert meghaladó létesítményekre.
 

Az első kategóriában viszonylag egyszerű a felmentési procedúra, az engedélykérelemben egyebek között fel kell tüntetni a cég eddigi beruházásait, a tervezett projekt alapterületét, célját, profilját, az építmény egyéb funkcióját, vonzáskörzetét (felsorolva az érintett településeket lakosságszámmal együtt), bővítés vagy átalakítás esetén pedig az épület eddigi funkcióját, továbbá a létesítmény tervezett átadási idejét.
 

Az 5000 négyzetméteresnél nagyobb plázát tervezőknek mindezeken túl hatástanulmányt is csatolniuk kell a kérelemhez. Ebben számos egyéb szempont mellett ki kell térni például a közúti és tömegközlekedési kapcsolatokra, a vonzáskörzet demográfiai mutatóira, lakásállományára, keresőképes lakosságára s még a munkanélküliségi mutatókra is. A napi látogatottságot, a vásárlóerő várható alakulását is meg kell tudni becsülnie a fejlesztőnek. A hatástanulmányból nem maradhat ki az összefoglaló a tervezett beruházás vidékfejlesztési, környezetvédelmi, valamint gazdasági hatásairól, amelyet a kereskedelmi építménnyel szemben elvár a befektető.