Hogyan cseréltessük le a gázkészülékeinket?

A gázkészülék-csere általában engedélyköteles, kivéve, ha ugyanolyan teljesítményű és besorolású gázkészülékre cseréljük a régit. Ha új készüléket szeretnénk, akkor fontos, hogy az engedélyek meglegyenek.

A gázfogyasztó készülékeket három kategóriába sorolják. A nyílt égésterű, égéstermék elvezetés nélküli készülékek képezik az „A” kategóriát. Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelő szint alatt tartják.

Az égéstermék-elvezetéssel rendelkező, de a helyiség levegőjétől nem független (szintén nyílt égésterű) tüzelőberendezések tartoznak a „B” kategóriába. E gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékeknél az égéshez szükséges levegő (az égési levegő), valamint az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből kiáramló levegő pótlásáról, áramlásbiztosítóval nem rendelkező készülékeknél legalább az égéshez szükséges levegő pótlásáról.

A „C” kategóriába tartoznak a zárt égésterű berendezések (ilyenek például a korszerű, kondenzációs kazánok is), melyek az égéshez szükséges levegőt az épületen kívülről biztosítják, és az égéstermékeiket is oda vezetik el. A helyiség légterétől független gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a tetőhéjazat fölé kell kivezetni.
 

A készülékcseréhez különböző hatósági engedélyekre van szükségünk úgy, mint kéményseprő szakvélemény és gázterv. A kéményseprő szakvéleményt a területi illetékes kéményseprő állítja ki, a gáztervre az engedélyt pedig egy feljogosított tervező által elkészített tervdokumentációra a helyi gázszolgáltató terv felülvizsgálati és engedélyezési részlege adja ki. Tehát a tényleges készülékcsere előtt a fogyasztónak kötelezettsége van a hivatalos engedélyek beszerzésében. Természetesen ezt a feladatot rábízhatja a vállalkozóra is, aki kompletten vállalja a készülékcserét (engedélyeztetés – szerelés-üzembehelyezés). A költségeket becsülve, egy kéményes készülék cseréje esetén, engedélyekkel, magát a készülék árát nem számolva, kb. 80-120e Ft összeggel kell számolnunk (feltételezve, hogy a gravitációs kémény jó, használható állapotban van).
 

Lehetséges, hogy 2011 ősszel már egyszerűsített formában, napok alatt tető alá lehet hozni egy kazáncserét, az eddigi 2-3 hónap helyett, feledésbe taszítva ezzel a fekete szereléseket. [a készülék légszükséglet-számításánál a készülék hőterhelését el kell osztani a helyiség térfogatával] A júniusi Gázkonferencián a FŐGÁZ Zrt. illetékese egy egyszerűsített eljárásra tett javaslatot. Ennek megfelelően 36 kW teljesítményig a kivitelező felel a gázkészülék cseréjéért abban az esetben, ha az új a készülék osztályba sorolása vagy azonos, vagy magasabb kategóriájú (tehát modernebbet, biztonságosabbat lehet, nem úgy mint a most hatályos GMBSZ szerint), mint a régi. Ezeken túl nem csatlakozhat gyűjtőkéménybe, és természetesen a kivitelezést végző szakembereknek ebben az esetben is rendelkezniük kell mestervizsgával, műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal, regisztrációval és felelősségbiztosítással.

A készülék légszükséglet-számításánál a készülék hőterhelését el kell osztani a helyiség térfogatával, és a kapott érték 1750 watt/köbméternél kisebb kell, hogy legyen, vagy 1750 és 3140 watt/ köbméter közé kell esnie, szellőzéssel. A szénmonoxid mérgezésről sokat hallunk, ezért vegyük komolyan. A készülékcserénél a szerelővel nézessük át a meglévő gázcsöveket, és a kémény állapotát. Szükség [A szénmonoxid érzékelőt a kazán környékén fejmagasság felett helyezzük el] esetén a készülékcserekor még külön is vizsgáltassuk meg kéményseprővel a kéményt. Gázvezetéknél meg kell vizsgálni, hogy van-e rajta elhegesztett csonk, a cső anyaga a mérőtől azonos-e, a szerelés technológiája hegesztéses-e. Menetesen szerelt gázvezetéknél csak a gázcsőhálózat cseréjével együtt cseréljük le a gázkészüléket. Régebben még kenderrel tömítették a meneteket, ami azóta kiszáradt, és engedheti a gázt, ezért tiltott a használata.

A gázkészülék, konvektor, kazán, cirkó, tűzhely beüzemelőjének az a feladata, hogy felülvizsgálja a készülék bekötését. Ellenőrizze a kéményseprő szakvéleményt, a gáz helyes bekötését, az érintésvédelem meglétét, a hideg-melegvíz és a fűtés helyes bekötését, hogy szakszerűtlen bekötés esetén a készülék ne károsodhasson. Ha minden feltétel megfelelő, akkor a készülék garanciajegyét is a beüzemelő véglegesíti. Tehát a gázkészülék beüzemelő egy “felülvizsgáló” is, aki ha bármiféle hibát észlel, azt közli a megrendelővel, a hibákat kijavíttatja, és kéri a hiányzó szakvéleményeket.
 

A gázkészülékek őrlángja akár napi 1 m3 gázt is fogyaszthat, ami havi több ezer forintos többletköltséget generál. A modern gázkészülékek már nem rendelkeznek gyújtólánggal, ionizációs gyújtásúak. Így csak akkor fogyasztanak gázt, ha valóban fűtenek. [36 kw teljesítményig a kivitelező felel a gázkészülék cseréjéért, ha az új a készülék osztályba sorolása vagy azonos, vagy magasabb kategóriájú, mint a régi.] Kondenzációs kazánokkal akár 35% gázt is megtakaríthatunk. Ez 100 m2-es lakás esetén azt jelenti, hogy a garancia lejártáig (5 év) a teljes beruházás megtérül.

Ha nyílászáróinkat lecseréljük fokozottan zárókra (műanyag vagy más – gumis tömítésű – ajtóra ablakra), úgy a lakás légellátása megváltozik és a hagyományos (kéményes) gázkészülékek elhasználják a levegőt. Ez fulladáshoz, füstgázmérgezéshez vezethet. A modern – zárt égésterű – gázkészülékek már az égéshez szükséges levegőt is a szabadból szívják (turbós gázkészülékek). Így teljesen biztonságosak a tulajdonos számára.

Bérczes Balázs