Hiába nyitják sorra a hipermarketeket Magyarországon

Bár 2008-ban minden régióban nyitottak nagy alapterületű hipermarketet vagy szakáruházat, amely összességében 137 000 m2-rel növelte meg a kiskereskedelmi üzlethálózat országos alapterületének állományát, az országos alapterület nagysága mégis 229 000 m2-rel csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által most közzétett, az üzlethálózatról szóló 2008-as jelentéséből.

Nemcsak az összes alapterület, hanem a boltok száma is csökkent (ahogy 2006 óta megfigyelhető): a 2007-es 3200-as csökkenést tavaly 3%-os, azaz közel 4300-as állományszűkülés követte. A bolthálózat koncentrálódása tehát folytatódott 2008-ban is, ezzel párhuzamosan az induló és bezárt boltok száma miatt a cserélődés is intenzívnek mondható.

2008 végén az országban 158 200 üzlet működött, 3%-kal kevesebb, mint 2007 végén, számuk 5%-kal alatta maradt a négy évvel korábbi állapotnak. Az évekig tartó lassuló növekedési és a 2006-tól mutatkozó erősödő
csökkenési ütem következtében az üzlethálózat nagysága még a 2001 végén mért szintet sem érte el – mutat rá a KSH elemzése.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatot intenzív cserélődés jellemzi. 2008-ban 23 500 új üzlet kezdte meg működését, 1900-zal több, mint az előző évben, de ezzel párhuzamosan 27 800 zárt be, 3000-rel több, mint egy évvel korábban. Az év közben megszűnt üzletek 32%-a volt élelmiszer-, 64%-a iparcikküzlet, a fennmaradó hányadot pedig a gépjárműüzletek, töltőállomások adták.

Az üzlethálózatban végbemenő intenzív cserélődéssel 2008 folyamán az élelmiszer- és iparcikküzletek 15-15%-a és a gépjárműüzletek, töltőállomások 11%-a cserélődött ki. 2008 végén az üzletállomány 27%-át az élelmiszer-, 65%-át az iparcikküzletek tették ki, míg a gépjárműüzletek és töltőállomások részesedése 7% volt.

Különös változás 2008-ban

A kiskereskedelmi üzlethálózatban a 2006-2007-ben végbemenő állománymérséklődés az országos eladótér bővülésével és az átlagos alapterület növekedésével párhuzamosan ment végbe. 2008-ban azonban az üzlethálózat alapterülete 229 000 m2-rel csökkent, miközben az eladótér átlagos nagysága országos szinten elérte a 113 m2-t, mely 2 m2-rel volt nagyobb, mint 2007 végén.

A változás az új és a megszűnt üzletek alapterületének alakulására vezethető vissza. 2008-ban a 27 800 megszűnt üzlet összesített alapterülete meghaladta a 2.9 millió m2-t, a 23 500 ezer új üzlet alapterülete pedig a 2.7 millió m2-t. Ugyan emiatt országos szinten csökkent az alapterület nagysága, de mivel az új üzletek átlagos alapterülete 10 m2 -rel nagyobb volt a megszűntekénél, ez végső soron az országos átlagos alapterület növekedését eredményezte. 2008 végén az országos eladótér egynegyedén az élelmiszerüzletek, 58%-án az iparcikküzletek, 17%-án pedig a gépjárműüzletek és töltőállomásokhálózata működött.

A hazai kiskereskedelmi üzlethálózatot még mindig az elaprózottság jellemzi, bár évek óta a vállalkozások közül leggyakrabban az együzletes vállalkozások zárnak be. 2008 végén országos szinten 70 600 együzletes vállalkozás működött, az összes gazdasági szervezet több mint kétharmada. A 2-5 üzletesek száma az összes vállalkozás 31%-át, míg az ennél több üzletesek a fennmaradó 2%-ot tették ki.

Az üzletek alapterülete régiónként

Bár 2008-ban minden régióban nyitottak nagy alapterületű hipermarketet vagy szakáruházat, amely összességében 137 000 m2-rel növelte meg az országos alapterület-állományt, az országos alapterület-nagyság a fentebb már említett mértékben, 229 000 m2-rel csökkent. Az alapterület nagyságának szűkülését alapvetően a fővárosban és a Dunántúlon végbemenő folyamatok idézték elő.

Budapest eladóterének nagysága egy év alatt 146 000 m2-rel csökkent, mely az országos mérséklődésnek közel kétharmadát tette ki, a Dunántúl három régiójában az alapterület nagysága pedig összesen 92 000 m2 -rel csökkent, ez az országos mérséklődés 40%-ának felelt meg. Ezzel szemben az Alföld és Észak régióiban az összesített alapterület 18 000 m2 -rel bővült. Mindezek ellenére 2008 végén továbbra is Közép-Magyarországon összpontosult az országos eladótér 30%-a (a fővárosban 18%-a), míg a dunántúli régiók összesen 31%-kal, Alföld és Észak régiói pedig 39%-kal részesedtek.

2008-ban Közép-Magyarország kivételével minden régióban emelkedett az üzletek átlagos alapterülete. A közép-magyarországi régióban működő üzletek átlagos alapterületének csökkenését kizárólag a fővárosi egységek átlagos alapterületének 1 m2-rel való mérséklődése idézte elő. A többi régió közül legnagyobb mértékben, 4 m2-rel a Dél-Alföldön és 3 m2-rel a Nyugat-Dunántúlon működő üzletek átlagos alapterülete nőtt. Így 2008 végén a kiskereskedelmi üzletek átlagos alapterülete a dél-alföldi régióban volt a legnagyobb, 7%-kal meghaladva az országos 113 m2-es átlagot, ezt követte a nyugat-dunántúli régió, ahol az országos átlagnál 5%-kal nagyobb alapterületű üzletek működtek. A legkisebb átlagos alapterülettel rendelkező üzletek a fővárosban és Észak-Alföldön üzemeltek, 7-7%-kal elmaradva az országos átlagtól.

Mi a helyzet a külföldiekkel?

2008 végén a társas vállalkozásokon belül 3400 volt külföldi és többségében külföldi tulajdonú vállalkozás, 200-zal kevesebb, mint 2007-ben. Ők üzemeltették az országos kiskereskedelmi üzlethálózat 6, ezen belül is az élelmiszer-hálózat 3, az iparcikküzlet-állomány 7 és a gépjárműüzletek, töltőállomások 8%-át. Igen magas volt a külföldi és többségében külföldi tulajdonú vállalkozások üzleteinek aránya az iparcikküzleteken belül az országos illatszer- (21%) és ruházati kiskereskedelemben (14%). E vállalkozásokat a magyarországi kiskereskedelemben is a nagy hálózatok működtetése jellemezte. Míg 2008 végén országos szinten egy vállalkozásra 1,49 üzlet jutott, addig egy külföldi, többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozás átlagosan 2,80 üzletet üzemeltetett.

Az ellátottság alakulása

Az elmúlt években az üzlethálózat bővülése elsősorban a fővárosra és a városokra irányult, 2008-ban azonban a főváros üzletállománya közel ezerrel csökkent. A mérséklődés ellenére az év végén továbbra is itt koncentrálódott a kiskereskedelmi üzlethálózat 20%-a, míg a Budapesten kívüli városokban működött az üzletállomány 61%-a.

Az országos üzlethálózatból 19%-kal részesedő kis lélekszámú községekben évek óta folyamatos üzletszámcsökkenés tapasztalható. 2008-ban állományuk további ezerrel csökkent, így az időszak végén az ország településeinek több mint 3%-án már nem üzemelt kiskereskedelmi egység.