Gyógyító vizek a város szívében

Az eredeti tabáni hangulat, a maga girbe-gurba utcáival, omladozó vályogházaival már a múlt század harmincas éveiben elt?nt a város szívéb?l. Ami azonban maradt, az sokkal id?t állóbb. Nem más, mint a maga nemében páratlan természeti kincsünk: gyógyvizeink és az arra épült török fürd?k. Ezek a fürd?helyek világhírük ellenére meglehet?sen lepusztult állapotba kerültek “az emberarcú szocializmus” végére, és jó ideig úgy t?nt, hogy “az embertelen kapitalizmus” sem tud igazából mit kezdeni a helyzettel. Aztán megtört a jég, és a Tabán els? megszépült fürd?je a Rudas 2005. december elsejét?l immár koedukáltan is fogadja a frissülni vágyókat. Ami még egyel?re csak papíron szerepel, az a gellért-hegyi kilátólift terve, illetve a Rác fürd? és rekreációs központ.

A Tabán
A Tabán mai képe a múlt század harmincas évinek közepéről származik, attól az időtől kezdve már csak a múltban éltek helyszínként a Krúdy által megírt vad tivornyák vagy a “Halálos tavasz” találkahelyeként ábrázolt környezet. Tehát egy nagyívű rekonstrukciót már megélt a környék a nem túl távoli múltban. Erről, és a gellért-hegyi sikló gondolatáról beszélt lapunknak Virág Csaba kétszeres Ybl-díjas építész, aki sokáig a környék lakója volt. A szakember egyébként jelenleg épp egy török fürdő rekonstrukcióján dolgozik: Veli bégnek a Császár uszoda által körbefogott fürdőjét szeretné a lehetőségekhez mérten eredeti állapotában helyreállítani. Ez az állagát tekintve egyébként jó karban lévő fürdő már vagy 30 éve nem fogad vendéget, mert a medencéje nem képes megtartani a vizet. A terv szerint a felújított fürdő üvegkalitkába foglalva – immár a nagyközönség előtt is nyitottan – a Császár központjává válna.

“Nagyjából születésemmel egy időben, 1933 körül kezdték bontani a Tabánt. A hajdan volt városrészt így csak tanulmányaimból ismerem: hallatlanul szép és hangulatos lehetett, csak éppen a düledező vályogházakkal a bontáson kívül már nem lehetett mást tenni. Kivételként szeretnék megemlíteni egy szép ortodox templomot – az nem tudom miért esett áldozatul. A korabeli épületek közül hírmondóként csupán a Döbrentei téren álló katolikus templom maradt meg. Összességében szerintem a bontás után kialakult tér kiváló lehetőséget ad arra, hogy kicsit levegőt vegyen a város. Ami szomorú volt mostanáig, az a csodálatos fürdőink elhanyagoltsága. Ez óriási kincsünk. Hogy mást ne mondjak Franciaországban nincs ilyesmi, vagy ha mégis, az megfizethetetlenül drága. Talán most elindult valami, a nemrég átadott Rudas gyönyörű, és folyik a Rác fürdő rekonstrukciója is.” – mondja az építész.

“Ami a gellért-hegyi sikló ügyét illeti, számomra furcsa és szomorú egyszerre, hogy évtizedek óta nem jön össze. Sokáig a Gellért-hegyen laktam, és teljesen természetes volt, hogy évfolyamtársaimmal gyakran felsétáltunk a kilátóba. Akkoriban és még később is tömve volt a sétány. Mára megváltozott a helyzet, ami azt bizonyítja, hogy volna igény siklóra. Fontos lenne, hiszen innen élvezhető az egyik legszebb kilátás a városra.”

Az egyik nemrég elkészült terv Kilátó-lépcsőtorony címmel éppen ezt a hiányt pótolná – már ha megépülne. A Vadász Bence, Balogh Attila és M. Miltényi Miklós által jegyzett mű pontosan azt a kapcsolatot kívánja helyreállítani, ami a második világháború előtt még valóságos volt a Gellért-hegy és a budai Duna-part között. A cél tehát nem csupán az urbanizációs ártalom növelése, az erőlködés nélküli élvezet elősegítése, hanem alternatívát jelent egy izgalmas séta, és a liftezés között.

A tervezet egy épített torony és híd együttes kompozíciója. Az építmény szándéka gyalogos kapcsolatot teremteni a budai parti tér és a Gellért-hegy lankás sétányaival, így közvetve a Citadellával és a Szabadság-szoborral is. A kilátó-lépcsőtorony terve alázattal simulna a Gellért-hegy sziluettjébe, mert 65 méter magasságban derékszögben megtörne, és hídként vezetne a hegy derekán futó sétányhoz. Ehhez járulna még a tervek szerint az ásványvíz-palackozó üzem utolsó részének elbontása, az így kialakult háromszögletű teret pedig díszburkolattal tennék az építők rendezetté.Ami viszont már megépült – azaz pontosabban újjáépült -, az a Rudas fürdő.

A maga nemében kultikus hely, ahol az iparostól a dekadens entellektüelig (ha van még egyáltalán ilyen) a rocksztártól a focistáig mindenki egyformán izzadt kis köténykéjében.
“Valahogy úgy tűnik nekem, hogy bizonyos hőfok felett a lélek is átmelegszik, és erre mindenkinek szüksége van. Valószínűleg a nőknek is: a 2005 december elsejei megnyitó óta már hölgyek is látogathatják vasárnaponként a helyet, illetve pénteken és szombaton éjszaka is van lehetőség koedukált fürdőzésre.”

Az, hogy a meleg víz jó dolog, nem a modern kor embere találta fel, még csak nem is a hazánkban ideiglenesen állomásozó török barátaink, hanem az élmény egyidős az emberi nemmel. Az viszont tény, hogy a törökök fedték be méltó módon a gyógyforrást, valóban kultikus hellyé téve és tisztelve azt, amit mi méltatlanul hagytuk pusztulni.
A XVI. századi leírás szerint az akkori vendégek egy kupolás helyiségben vetkőztek, itt őrizték aztán a ruhákat, továbbá ebben a helyiségben volt a nagy medence, körülötte hat cella vízköpőkkel, melyekből bő sugárban ömlött a víz. Az akkor Musztafa fürdőnek nevezett épület kupolája ólommal volt fedve, és a fedélben üvegablakokat helyeztek el. A Zöld oszlopos fürdő nevet a nagy medence feletti boltozatot tartó nyolc oszlop egyikének színe után kapta. A boltívek alatt helyezkedtek el a hanefinek nevezett rituális fürdők. A fürdő nevének eredete a mai napig nincs tisztázva, egyes vélemények szerint a fürdőzőket Pestről szállító rév nevéből eredeztethető.

A történelem viharait viszonylag épségben vészelte át a fürdő, de 45 után az állam nem vált gondos gazdává, így a több éves munkálatoknak volt mit helyrehozni.

Például az épületben fellelhető kövek felületének nagy része erősen oldott, erodált állapotban volt, ami az erősen savas kémhatású takarítószerek alkalmazásának tudható be. A felületek esztétikai megjelenítését pedig tovább rontották a korábbi szakszerűtlen, nagyobb részben műkővel vagy műgyantával készült pótlások, rákenések.

A régészeti és művészettörténeti feltárások miatt húzódott el aztán a rekonstrukciós munka, a vártnál ugyanis jóval több eredményt hozott a kutatás. Az egyik legnehezebb feladatot az jelentette, hogy a korábbi, vélhetően az 1800-as évek végén zajlott felújítás során beépített Musztafa-emlékkút összeállításához forrásvízi mészkőből el kellett készíteni a vízmedence hiteles, rekonstruált másolatát.

A Rác fürdő
A munkálatok Kaszab Ákos tervei alapján zajlottak, akinek másik folyamatban lévő rekonstrukciós munkája a Rác fürdő helyrehozatala lesz. A tervek elkészültek, és a különböző szakhatóságok el is fogadták őket, most már csak a kivitelezés várat magára. A fürdő felújított állapotában, rekreációs központtal is gazdagodik majd, ami egy kisebb szállodából és étteremből fog állni. A feltárásokról Papp Adrienne, a Budapesti Történeti Múzeum műtörténésze tájékoztatta a ReSource-ot.

A fürdő épületének magját a XVI. században épült török fürdő alkotja. A feltárások során szinte teljes épségében került felszínre a török fürdő. Kiderült, hogy nemcsak a kupolás medencetér élte túl a századokat (többek között két világháború pusztítását), hanem kissé megkopottan bár, de a teljes török fürdő is a mai épület részét képezi. Az egykori impozáns előcsarnokot a keresztény fürdőkultúra kívánalmai szerint kisebb terekre osztották, és medencéket, szaunákat alakítottak ki benne. “Megtaláltuk az eredeti márványpadló részletét és egy kutacskát is. Ugyanakkor szinte teljesen épen került felszínre a kupolatér, amelyet egykor kőpadló borított, és amely lenyomatokban az egykori csorgókutak helyét is megőrizte számunkra. A falakban a Rudas fürdőhöz hasonlóan a vízvezetékcsöveket is megtaláltuk, itt azonban sokkal sérültebb állapotban.”
Az egykori fürdő belsejét sötétvörös vakolat fedte, és szépen kialakított falifülkék tették még díszesebbé. A fürdő vízellátását az épületen belül található forrás biztosítja. A forráshasadék kiépítése a török korban történt meg, és azóta is onnan töltik a medencét. A természetes hasadék felett álló szépen rakott kőfal ma is fenséges látványt nyújt.

Mérete alapján a török korban a kisebb fürdők közé tartozott, de a XVIII-XIX. századi építkezések során teljesen körülépítették, és hatalmas fürdőkomplexum alakult ki. A háborús pusztítások nyomán ma ennek már csak töredékei állnak.

Sok helyen lehet olvasni, hogy a törökkori Rác fürdőt a palotából is megközelíthető középkori fürdő előzi meg, erre vonatkozóan azonban semmilyen régészeti bizonyíték nem került felszínre.

A régészeti feltárások során a fürdő körül kialakult városnegyed (a Tabán) nyomait is sikerült feltárni. A felszínre került sok-sok leletanyag az akkori élet rekonstruálásához elengedhetetlen adatokat tartalmaz. A török városrész alatt pedig a körülbelül 2 ezer éve itt élt kelta lakossághoz kapcsolódó emlékeket találtak. Mind a kelta, mind a török település az akkor még patakként folydogáló Ördög-árok közelében alakult ki a Gellért-hegy lábánál.

?si módszer, a lélek tisztulása a testen keresztül is történhet.Ülünk és izzadunk, fekszünk és gyógyulunk a meleg vízben. A test állítólag a lélek temploma, ahhoz, hogy renoválni tudjuk, nekünk is építeni kell!