Forráshiány miatt zavarok lehetnek az energiaellátásban
Sürgető a megújulóenergia-termelés hosszú távú támogatásának mielőbbi rendezése, új alapokra kellene helyezni az atomerőműről szóló társadalmi párbeszédet, valamint megfelelő feltételek kellenének az ágazat infrastruktúrájának szinten tartásához és fejlesztéséhez – összegezte Mártha Imre, az ELMIB vezérigazgatója az energetikai ágazat problémáit az MTI-nek.
Ez utóbbi példájára, az MVM korábbi vezérigazgatója elmondta, hogy az ELMIB-nél három biomassza erőmű-beruházást terveznek, de úgy tűnik, hogy ebben a kormányzati ciklusban itthon már nem kerül sor egyetlen nagyméretű megújulótermelő berendezés avatására sem a bizonytalan szabályozási környezet miatt. Az új támogatási rendszert, a METÁR-t a legutóbbi információk szerint csak 2013-ban vezetnék be. Ezek a beruházások éveket vesznek igénybe, és csak biztos jogszabályi környezetben finanszírozhatók. Az ELMIB által tervezett három kiserőmű közvetlenül hatvan, közvetve 200-250 embernek adna munkát.
Jelenleg lényegében egyetlen erőműprojekt van a kormány “radarján”, az új paksi blokkok építése. Ennél viszont már mutatkozik a “Bős-Nagymaros” szindróma. A gigaberuházás energetikai szempontból indokolt, de az információk hiánya miatt mára megosztottá vált a politika, s a jelek szerint egyre csökken az atomenergia társadalmi támogatottsága Magyarországon is. A szakember hangsúlyozta, hogy a japán fukusimai erőmű katasztrófájának tanulságaiból okulva a paksi bővítéssel meg kellene várni az új technológiák piaci megjelenését.
A forráshiány miatt elmaradt fejlesztések már a következő 3-5 évben fizikailag észlelhető problémákat okozhatnak a belföldi rendszerekben. Gyakoribbak lehetnek az erőművi üzemzavarok, az áramkimaradások, vagy a szünetelő gázszolgáltatás – vélekedett Mártha Imre. Hozzátette: minden bizonnyal nő az áramimport is a berendezések elavultsága és a korszerűsítések elmaradása miatt. A szakértő szerint a gyengébb forint, a magasabb kamat, a különadók rárakódnak az energiaárakra. Ez nemcsak a magyarországi vállalkozások versenyképességét rontja, hanem a hatósági ár ellenére “átszivárog” a lakossághoz is, mert az energetikai szektoron kívüli cégek nem tudják “lenyelni” a többletköltségeiket.