Fizessen-e luxusadót egy 105 milliós ingatlan tulajdonosa?

Nyílt levélben fogalmazta meg a luxusadóval kapcsolatos aggályait a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). Az id?zítés nem véletlen: a f?városi közgy?lés mai rendkívüli ülésének egyik legfontosabb témája lesz az új adónemr?l szóló önkormányzati rendelet megalkotása.

Nyílt levélben fogalmazta meg a luxusadóval kapcsolatos aggályait a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). Az időzítés nem véletlen: a fővárosi közgyűlés mai rendkívüli ülésének egyik legfontosabb témája lesz az új adónemről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
A nyílt levél emlékeztet: ?a kamara folyamatosan tiltakozik a fővárostól történő forráselvonás miatt, és szorgalmazza a helyi önkormányzati adó súlyának és szerepének ? a központi költségvetési adóterhek mérséklésével egyidejű ? növelését?. Szükségesnek tartja az adórendszer korszerűsítését s ennek során a vagyon típusú helyi adó bevezetésének lehetőségét, ésszerű és jogszerű alkalmazását. Ám súlyos alkotmányossági aggályokat vetnek fel a luxusadóról szóló törvény rendelkezései ? állítja a BKIK, kezdeményezi: a Fővárosi Önkormányzat a törvény végrehajtásához szükséges rendeletének tárgyalása során forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje e törvény alkotmányossági felülvizsgálatát.
A kamara szerint a luxusadóról szóló törvény sérti a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés s a jogegyenlőség alapelvét, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságát. Bevezetése megkérdőjelezi a jogbiztonságot. A fenntartásokra az ad okot, hogy a törvény alanya a magánszemély, de nem alanya az állam, az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek. Nem a magánszemély vagyoni helyzetéhez és nem arányosan vetik ki az adót, nem veszik figyelembe a vagyont terhelő/csökkentő hitelt, nem adóztatják meg a vagyon további elemeit (értékpapír, készpénz, nemesfém, műtárgy, helikopter, hajó). Például egy 105 millió forintos ingatlan hat tulajdonosa fizet luxusadót, de nem fizet az, akinek egymagának hat, egyenként 99 millió forint értékű háza van. A kamara aggályai közé tartozik, hogy adózott jövedelemből történő ingatlanszerzés után a luxusadó kivetése kétszeres adóztatást eredményez, s nem esik a törvény hatálya alá a külföldön lévő ingatlan. A törvény ellentétes a megfogalmazott fő céljával, a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés megvalósításával.