Fellendülőben az ingatlanhitelezés

Javuló képet mutat az ingatlanhitelezési piac Európában – állapítja meg a KPMG Ingatlanhitelezési Barométere. Az összkép pozitív, az ingatlanbefektetések volumene növekedett az előző évhez képest, és ezekhez a tranzakciókhoz a hitelek is egyre inkább elérhetők, azonban ez főként néhány nyugat-európai országra igaz. A magyar bankárok a magyar piac egészét tekintve optimistábbak lettek, de saját bankjuk portfóliójával kapcsolatban inkább zsugorodásra, mint növekedésre számítanak.

Ötödik alkalommal készítette el a KPMG Ingatlanhitelezési Barométerét, amelynek keretében közép-kelet-európai, angol, német, svéd, osztrák és orosz bankárokat kérdeztek meg ingatlanpiaci hitelezéssel kapcsolatos várakozásaikról. A tranzakciókra vonatkozó adatok biztatóak, az ingatlanbefektetések volumene elérte a 80 milliárd eurót, ami 25 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, számos országban pedig a befektetések volumene elérte a válság előtti szintet. Az európai ingatlanbefektetési tranzakciók közel 70 százalékát három országban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban hozták tető alá.

A kedvezőbb gazdasági környezet állhat a hitelezési tevékenység fellendülése mögött – mondja Andrea Sartori, a KPMG közép-kelet-európai ingatlanpiacért felelős partnere. A legtöbb európai ország GDP-je növekedett az elmúlt évben, a kedvezőbb kilátások pedig arra ösztönözték a bankokat, hogy növeljék a hitelek hozzáférhetőségét és enyhítsék a szigorú hitelezési feltételeket. Sartori szerint az európai pénzügyi intézményrendszer erősödik és nyitottabb lett a hitelezésre. Az alternatív finanszírozók megjelenése a piacon a kamatfelárak csökkenéséhez vezetett számos európai országban, a hitelezési verseny pedig élesebbé vált.

“A magyar bankárok zöme szerint az ingatlanhitel-állomány a következő 12-18 hónapban nem változik a bankszektorban. Ez lényeges előrelépés a tavalyi felméréshez képest, amikor az összes megkérdezett kisebb-nagyobb visszaesésre számított. Meglepő módon a bankárok borúsabban látják saját bankjuk portfóliójának alakulását, mint az egész bankszektorét. A válaszadók nagyjából fele mondta, hogy saját ingatlanhitel-portfóliója zsugorodni fog, másik felük pedig úgy véli, hogy ingatlanhitel-állománya nem változik” – elemezte a magyarországi eredményeket Sartori.

“Nem meglepő módon a bankok körében továbbra is népszerűbbek azok a hitelek, amelyeket jövedelmet termelő ingatlanok megvásárlására és nem ingatlanfejlesztésre akarnak fordítani a hitelfelvevők” – mondja Sartori. Oroszországban és Horvátországban a bankok egyformán nyitottak az új fejlesztések és a jövedelmet termelő ingatlanok finanszírozására, igaz, a hitelezési kedv a felmérés szerint nem kifejezetten erős ezekben az országokban. Lengyelországban, Romániában és Németországban a bankok szívesebben finanszíroznak új beruházásokat, Szlovéniában, Angliában és Bulgáriában viszont kifejezetten óvakodnak az ilyen hitelektől.

A felmérés szerint a jövedelemtermelő ingatlanok hitelezésére leginkább Németország, Anglia, Ausztria és Szlovákia nyitott. Magyarországon a bankok ugyancsak a jövedelemtermelő ingatlanokat részesítik előnyben a fejlesztésekkel szemben.

Sartori a felmérés alapján úgy véli, hogy a nyugat-európai országokban fellendülő ingatlanpiac felrázhatja a közép-kelet-európai régiót is: “A térségnek ideje nagyobb sebességre kapcsolni, hiszen Közép-Kelet-Európa csak 3,4 százalékát adja az európai ingatlanbefektetések volumenének.”

A KPMG felmérése arra is felhívja a figyelmet, hogy Közép-Kelet-Európában továbbra is magas a problémás hitelek aránya – leginkább Románia, Bulgária és Szlovénia küzd ezzel a problémával. Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában a legpesszimistábbak a bankok a hitelek restrukturálását illetően, itt a bankárok a problémás hitelek nagyjából 40 százalékát tartják menthetőnek. A magyar bankárok szerint a problémás hitelek többsége rendezhető átstrukturálással.

“A pozitív jelek ellenére a különböző régiókban előfordulhatnak olyan geopolitikai feszültségek, amelyek negatív hatással lesznek az európai és a világgazdaságra is, és visszavethetik a fejlődést” – figyelmeztetett Andrea Sartori.