“ÉVOSZ: az építőipar enyhe visszaesése, stagnálása várható az idén” zárolva ÉVOSZ: az építőipar enyhe visszaesése, stagnálása várható az idén

Az
építőipari termelés enyhe visszaesése, legjobb esetben is stagnálása
várható az idén, az út-, autópálya-, és lakásépítések csökkenésének
következtében

Hozzátette: ezt az első kilenc havi statisztikai adatok is
megerősítik, ami szerint az építőipar 1.463 milliárd forintnyi
munkát valósított meg, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint az egy
évvel ezelőtti időszakban, míg 1.160 milliárdos szerződésállománya
7,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Tolnay Tibor kiemelte, hogy 2007-ben az építőipari termelés 3-4
százalékos növekedésre számít a szakma. Bár az első félévben a
kormányzati megszorító intézkedések hatására a lakossági, a
kormányzati és önkormányzati keresletet a pangás fogja jellemezni,
ám a második félévtől a közbeszerzési piac élénkülését várják, az
uniós forrásoknak, az új banki finanszírozási konstrukcióknak, a
panel felújítási programnak, és az üzleti szféra megrendeléseinek
bővülése miatt.

Tolnay Tibor utalt arra, hogy az építőipari árak az év első
kilenc hónapjában 7 százalékkal haladták meg a 2005 hasonló
időszakának árindexét, ami azt jelenti, hogy az ágazat
“infláció-vesztes”, mivel áraiban az általuk felhasznált termékek
áremelkedésének csak töredékét tudja érvényesíteni, továbbhárítani.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a 2006. március 28-án kötelező jelleggel
hatályba lépett Ágazati Kollektív Szerződés eddig nem váltotta be a
reményeket, mivel a feketemunka arányát nem sikerült visszaszorítani.

Másrészt az idén jelentősen romlott az építőipari vállalkozások
likviditási helyzete, és a körbetartozások sem csökkentek. Szólt
arról is, hogy az ágazat árbevételarányos jövedelmezősége mindössze
1-4,5 százalék között mozog.

Véleménye szerint a gazdasági perek felgyorsítása és a feltétel
nélküli bankgarancia lehívásának megszüntetése sokat javítana az
ágazat helyzetén.

A múlt év végén mintegy 94 ezer építőipari vállalkozás működött,
és bár az idén 5 ezer körüli cég csődbe ment, ez év végén a cégek
száma 97 ezerre emelkedett. Ebből 85 ezer 1-2 fős vállalkozás,
amelyek a 340 ezer főt kitevő összes építőipari alkalmazottból 220
ezer főt dolgoztatnak.

Tolnay Tibor kifogásolta, hogy egy Országgyűlésnek benyújtott
törvényjavaslat szerint a bizonyos értékhatár feletti építési
beruházásnál a lehető legköltségesebb fizetési módot, az
akkreditívet kötelezően előírná. Ez a fizetési mód a bruttó
számlaösszegre vetítve 2,3-3,7 százalék költséget jelent, ami egy
több szereplős alvállalkozói láncolat esetében megtöbbszöröződik.

“Azonban az építőipari cégek döntő részének saját vagyona, a
forgóeszköz hitelek, és bankgaranciák miatt már most is olyan
mértékben terhelt, hogy újabb, esetenként milliárdos nagyságrendű
akkreditív mögé állítandó fedezet nyújtására a társaságok nem
képesek” – hangsúlyozta Tolnay Tibor.

Véleménye szerint ez azt is eredményezheti, hogy néhány külföldi
hátterű tőkeerős multinacionális cégen kívül a magyar építő
vállalkozások kiszorulhatnak a magyar építési piacról.

“Mindezek a megoldatlan problémák azt jelentik, hogy az ágazat
gyenge kormányzati képviselete miatt, 2007-ben is jelentős feladatok
hárulnak a szakmai érdekképviseleti szervezetekre, így az ÉVOSZ-ra
is” – közölte Tolnay Tibor.