Ereszkedőben a lakáspiac

Még emelkedik az átadott lakások száma, de a kiadott új építési engedélyek számának alakulásából már tisztán látszik, hogy lefelé tart a lakáspiaci konjunktúra. Ezzel együtt a statisztikákból egyáltalán nem az a kép bontakozik ki, mint ami a köztudatban él, érdemes tehát kicsit a számokat alaposabban böngészni.

2008 első három hónapjában 5751 befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és 8956 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 5%-kal volt több, az új lakásépítési engedélyeké 14%-kal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Kicsit messzebbről indítva a megfigyelést a következő hosszabb távú tendenciák tapasztalhatók.

1. A jelzáloghitelek megjelenésével, illetve a – politikai osztogatás jelleget öltő – kondícióenyhítések 2003 elejéig folyamatosan erősödő konjunktúrát eredményeztek.

2. Ezután kis megtorpanás következett, de az engedélyek számának emelkedése – ha lassabb tempóban is – egészen 2004 végéig tartott, elérve a gazdasági átmenet utáni csúcsot. Ekkor már a devizahitelek jelentették a fő forrást.

3. A következő években csökkent a lakásépítési kedv, ám ami meglepő: 2006-ban ismét magára talált a piac. Sőt, a megszorításokkal sújtott 2007-es évben átadott 36 ezer lakás a harmadik legtöbb a sorban.

4. A fellángolás azonban rövid idejűnek mutatkozik. Az elmúlt 2-3 negyedévben az építési engedélyek száma újra csökken, és bár a természetes csúszás miatt ez még nem látszik az átadott lakások számában, de biztosak lehetünk benne, hogy az idén a második, harmadik negyedévben éves alapon már csökkenést mutat majd ez a mutató is. Összességében 2008-ban várhatóan a tavalyihoz hasonló mennyiségben épülhetnek új lakások, vélhetően kicsit inkább elmarad majd ettől a szinttől.

A konjunktúra lanyhulására több másik tényező is utal. Egyrészt a legnagyobb piacnak számító Budapest gyengélkedése: itt az első negyedévben több mint 30 százalékkal esett vissza az építési engedélyek száma. Másrészt az is biztos jel, hogy az előző évek tendenciájától eltérően a növekedés nem a vállalkozói lakásépítésből, hanem a természetes személyek beruházásaként, saját használatra szánt új családi házak építéséből eredt. Ezzel összefüggésben nemcsak az új lakások száma emelkedett, hanem az alapterületük is, 14%-kal (84-ről 91 négyzetméterre). Házilagos kivitelezésű, illetve nem továbbértékesítési céllal épített lakások arányának csökkenése azt mutatja, hogy az építőipari vállalakozások aktivitása csökkenőben van.