Energetikai tanúsítvány: új épületekre 2008-tól, használtakra 2009-től

Az új
épületekre 2008 első napjától, míg a meglévőkre – amennyiben el-
vagy bérbe adják azokat – 2009. január 1-től kell elkészíttetni az
energetikai tanúsítványt – derül ki az önkormányzati és
területfejlesztési miniszter rendeletének tervezetéből.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását egy 2002-ben
hozott EK irányelv írja elő a tagországoknak, mégpedig 2006. január
4-i hatállyal. Magyarország három év türelmi időt kért és kapott,
így a végső határidő 2009. elején jár le. Magának a tanúsítványnak
az első oldala egy olyan ábra, mint amilyet egy ideje az elektromos
háztartási gépekre ragasztanak a gyárban. A matrica mutatja, hogy
milyen (A, B, C stb) energia osztályú az adott készülék.

Az EU a Kiotói Jegyzőkönyv aláírójaként vállalta, hogy 2008 és
2012 között 8 százalékkal, az 1990-es szint alá csökkenti az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Miután a végső energia
felhasználás 40 százaléka jut a lakó- és szolgáltató jellegű
épületekre, ezért született meg az említett 2002-es irányelv, az
épületek energia igényének felmérésére, illetve kordában tartására.

Magyarországon tavaly májusban került kihirdetésre Kolber
István, akkori tárca nélküli miniszter rendelete az épületek
energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A számítás menetének
ismertetése mellett a rendelet határértékeket állapít meg az egyes
épületszerkezetek – például határoló falak, födémek, ablakok –
hőátbocsátására is. Múlt év szeptemberétől nem adható ki építési
engedély az energetikai számítás elvégzése nélkül, illetve ennek
végeredménye nem lehet rosszabb az előírtaknál. (A részletek
ismertetése nélkül: a számítás végeredménye egy olyan,
négyzetméterre vetített kilowatt – kW – érték, amellyel egy évig
működtethető az adott épület. A működtetésbe bele tartozik a fűtés,
a hűtés, a világítás, a főzés és minden egyéb olyan funkció,
amelyhez energia szükséges.) A megkérdezett szakértők formálisnak
tartják a kialakuló gyakorlatot, mondván, hogy a tervezők egy
mintaszámítást aktualizálnak épületeikhez, és csak formálisan
igyekeznek megfelelni az előírásnak.

A másik – tanúsítvánnyal kapcsolatos – létező jogszabály a
tavaly december 19-én kihirdetett törvény, amely több építéssel
kapcsolatos jogszabályt is módosít. Ebben a lakástörvény úgy
változik, hogy a lakás bérbeadójának – a szerződés megkötésekor – be
kell mutatnia a bérbe vevőnek az energetikai tanúsítványt. A
hatályba léptető rendelkezésekből azonban kitűnik, hogy ez a
kötelezettség csak 2009. január 1-én lép hatályba (a felületes
olvasók viszont úgy vélték, hogy ez év elejétől hatályos ez a
szabály is).

Energetikai tanúsítványt – a köznyelvben: zöld kártyát – ma ki
sem lehetne adni, hiszen például hiányzik az a szabály, amely
megmondja, hogy egyáltalán mikor és ki állíthat ki ilyet. Több, mint
egy éve készült ugyan egy kormányrendelet tervezet, de a
derogációval lekerült a napirendről. Nemrégiben készült el az új
javaslat, amely olvasható az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium (ÖTM) honlapján is.

A kormányrendelet-tervezet három esetre írja elő az energetikai
tanúsítvány készítését. Az első a használatbavételi engedély
megszerzésétől számított 90 napos határidő. Második a lakás eladása,
míg harmadik a bérbeadása. Az első esetben 2008. január 1-től, míg a
másik kettőben 2009 első napjától lesz kötelező a tanúsítvány
elkészíttetése. A tanúsítvány 10 évig érvényes, de hatályát veszti,
ha az épület határoló szerkezeteit és épületgépészeti rendszerét
megváltoztatják. Jelentősebb felújításnál akkor is el kell
készíttetni a tanúsítványt, ha a tulajdon és a használat változatlan
marad.

Szankciója – a mai álláspont szerint – nem lesz annak sem, ha a
tulajdonos nem készítteti el az előírt tanúsítványt. Ennek az az
indoka, hogy a cél éppen az ő informálása, így ha lemond róla, az a
maga baja.

A tanúsítványt csak építésügyi-műszaki szakértő készítheti el.
(A szakértőnek egyetemi végzettség esetén 8 év, míg főiskolai
végzettség esetén 10 év gyakorlattal kell rendelkeznie.) Az építész,
illetve a mérnöki kamara ajánlása szerint egy ilyen szakértő nyolc
órás napi díja 170 ezer forint. Becslések szerint egy 100
négyzetméter alapterületű használt családi ház tanúsítványa – a
felméréssel együtt – három nap alatt készíthető el, így a díj 510
ezer forint. (Új lakásnál elég egy nap is.) Ez azonban csak ajánlott
díj, így a végső összeget a piac mondja ki, az pedig – becslések
szerint – nem lesz hajlandó többet adni egy használt lakás
tanúsítványáért 40-70 ezer forintnál. (Lényegében hasonló arányok
alakultak ki az építész-tervezői piacon is az ajánlott és a
megfizetett árak közt.)

Az MTI az ÖTM illetékesétől úgy értesült, hogy a bemutatott
kormányrendeletet még “meg kell futtatni” Brüsszelben is, így annak
kihirdetése május előtt nem várható.

A tanúsítványt kötelezővé tevő EK irányelv előírja a kazánok és
légkondicionálók időszakonkénti felülvizsgálatát is. (Ez nem
biztonságtechnikai, hanem kifejezetten energetikai célú – a
hatásfokra koncentráló – felülvizsgálat.) Ennek részletes szabályai
a GKM-ben készülnek és várhatóan a kormányrendelettel egy időben
kerülnek kihirdetésre.