Elvették a TriGránit kedvét az építéstől?

A TriGránit mégsem épít kongresszusi központot a Millenniumi Városközpontban, helyette inkább irodák felhúzására kerülhet sor a területen. Így továbbra sem oldódik meg Budapest gondja, s nem épül fel nagy befogadó képességű konferencia központ, bár talán végre pályára kerül a Tüskecsarnok projektje, míg a harmadik, a SYMA + SD Kft. által megvalósítani kívánt lehetséges beruházásra egyelőre a zuglói önkormányzat nem adta áldását.

Mégsem
lesz kongresszusi központ a Millenniumi Városközpontban, a TriGránit Zrt. múlt
heti igazgatósági ülésén a társaság úgy foglalt állást, hogy a központ területét
áttervezik, s vélhetően irodakomplexum épülhet a helyén. A döntés oka, hogy ez
utóbbi vélhetően jóval magasabb megtérülést biztosít majd, mint a kongresszusi
központ projekt, még akkor is, ha a TriGránit az eredeti koncepcióban a
Művészetek Palotája melletti területre egyéb kiszolgáló létesítményeket, például
egy négy-öt csillagos szálloda felépítését is tervezte. Évek óta hallani, hogy a
fővárosi konferenciaturizmus további fejlesztéséhez immár elengedhetetlen egy
legalább hatezer főt befogadni képes multifunkcionális központ, ám a TriGránit
szerint a beruházás haszna csak komplex megtérüléssel számíthat ki. Emiatt
gondolt a társaság a kezdetektől a ppp-konstrukcióban történő megvalósításra.
Ezen felül a 60 – 80 millió eurós befektetéshez 30 millió eurós egyszeri, vissza
nem térítendő támogatásra számítottak, cserébe viszont például egy euróért
biztosították volna az építkezés helyszínéül szolgáló építési telket.
Megállapodás nem született, s a cég türelme úgy látszik, elfogyott.

De
természetesen a döntés hátterében még más tényezők is állnak, például a hírek
szerint “sínen van” a KÉSZ Kft. érdekeltségébe tartozó Congress & Events
Hall Kft.-vel egy megállapodás a Duna túlsó partján, az egyetemi városrészben
található félkész Tüskecsarnokból elkészülő mintegy 8-9 milliárd forintos
beruházással megvalósítani kívánt kongresszusi központról. A harmadik
kongresszusi projekt megvalósítását az a hivatalosan még meg sem fogalmazott
terv akadályozza, mely szerint Budapest megpályázza a 2020-as olimpiai
játékokat. a zuglói önkormányzat ugyanis erre hivatkozva utasította el a
társaság 4-5 milliárd forintba kerülő beruházását, amelynek révén egy 5100 főt
befogadni képes multifunkciós központ épülne a mai Közcsarnok helyén. Bár
Pekingben például a vívódöntők is egy új kongresszusi palotában zajlottak. A
projekthez több más beruházás is kapcsolódott volna, ám az most visszakerül az
elsőfokú hatóság elé, s tovább késik. A kongresszusi központok hiánya pedig
egyre égetőbb probléma Budapesten, hiszen a városnak egyáltalán nincs nagy tömeg
befogadására alkalmas terme, e nélkül azonban az üzleti turizmus tovább
fejlődése elképzelhetetlen. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egy nagy
befogadóképességű konferenciaközpont létesítésére 2013-at jelölte meg
határidőként.

Az előbb említetteken kívül vannak azonban még további
kísérletek a hiány betöltésére, több kisebb beruházás is készül. A Hungexpo
kongresszusi központtá építi át a Budapesti Vásárközpont G pavilonját, s a
tervek között szerepel az óbudai Hajógyári-szigeten megvalósuló városközpontban
egy 3000 fő befogadására alkalmas központ létesítése is, ám még csak az
engedélyeztetés elején tartanak.