Elfogadták a fordított áfáról szóló törvényt

A fordított áfa bevezetése a tisztességes piaci szereplőket hozza versenyhelyzetbe az áfa- csalókkal szemben. Az intézkedés fehéríti a gazdaságot, és átláthatóvá teszi a gabonakereskedelmet. Becslések szerint a fordított áfa alkalmazása évente mintegy 10-15 milliárd forinttal növeli a költségvetés áfabevételeit. A fordított adózásnál az eladó nem számít fel áfát, azt a vevőnek kell megfizetnie közvetlenül az államnak. Ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszorításához.

A fordított adózást a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be, így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a tritikáléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra lesz érvényes. A változtatások július 1-jén – kétéves átmeneti időszakra – lépnek hatályba. Az elfogadott törvény növeli az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát is azzal, hogy új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet azoknak az adóalanyoknak kell teljesíteni, akik a fordított adózás hatálya alá eső terméket értékesítenek vagy szereznek be. A mezőgazdaságban előforduló csalások olyan nagyságrendet értek el, ami zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált. Szakértői becslések szerint Magyarországon a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya 30 százalék körüli.