Egyre közelebb a fordított adózás

Elkezdődött a fordított adózás mezőgazdasági bevezetését célzó előterjesztés társadalmi vitája – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szakértők szerint további fehérítő intézkedésekre is szükség van.

A mezőgazdaságban előforduló áfacsalások az évek során olyan nagyságrendet értek el, mely már zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált, indokolja a fordított adózás szükségességét a szaktárca közleménye. Hozzáteszik: a fordított adózás – amelyben az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett – olyan adózási mechanizmus, mely eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához. Magyarország ezért a gabona, olajosmag és fehérjenövény szektorban fordított adózást kíván bevezetni.

A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfafizetés menete nem a szokásos módon történik − ilyenkor az eladó bruttó értékű számlát állít ki, az áfát befizeti, amelyet a vevő visszaigényel −, hanem ugyanazt a felet terheli az adó befizetése és visszaigénylése. Vagyis az eladó nettó értékű számlát állít ki, az áfát a vevő számítja fel és vonja le. Ezzel az a viszonylag egyszerű áfacsalási módszer küszöbölhető ki, amikor az eladó nem fizeti be, a vevő viszont szabályosan levonja az áfát. Ilyen rendszer szerint működik a számlázás az építőiparban és a hulladékkereskedelemben évek óta.

A fordított adózást azoknál a szektoroknál érdemes bevezetni, ahol magas a feketegazdaság aránya − tipikusan ilyen a munkaigényes szolgáltatások mellett az építőipar és a mezőgazdaság. Azzal ugyanis, hogy az áfafizetés elmulasztásával saját áfalevonását akadályozza meg egy cég, nem is lesz annyira érdekelt a számlamentes ügyletek erőltetésében. Ez elvileg automatikusan a szektor tisztulásához vezet. Azt ugyanakkor nem lehet garantálni, hogy a lépéssel meg is szűnik ez a probléma − az építőipar legalábbis nem szolgáltatott erre példát. Jó irányba mutat a fordított áfafizetés bevezetése a mezőgazdaságban, ám csak a legprimitívebb áfacsalási módszer ellen hatásos, ezért további, hatását erősítő intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a költségvetés hozzájusson a jog szerint járó minden áfabevételhez − nyilatkozta korábban a Napi Gazdaságnak Raskó György agrárközgazdász.

Még ha a teljes szektorban be is vezetik, akkor is csak töredékét hozhatja be a költségvetésbe a jelenleg elcsalt adónak: ez az összeg az élelmiszeriparban tapasztalható feketekereskedelmet is hozzászámítva éves szinten elérheti az 500 milliárd forintot, sőt egyes becslések szerint az ezermilliárdot is. Raskó szerint legfeljebb 30-40 milliárd forint pluszbevételhez juthat így a költségvetés, ami ugyan már önmagában is jelentős összeg, mégis kevés a teljes szektorban tapasztalható feketekereskedelem mértékéhez képest. Ágazati becslések szerint ez a zöldség-gyümölcs ágazatban átlagosan 30-40, a hús- és baromfiiparban legkevesebb 30, míg a hűtő és sütőiparban 20 százalékos lehet.

A fordított áfafizetés bevezetése a nagyobb számlagyárak tevékenységét szoríthatja vissza, Raskó szerint azonban a kisebb szereplők ismét kívül eshetnek az intézkedés hatókörén, az eleve feketén üzletelőkről nem is beszélve. Jelenleg ugyanis egyetlen alágazatban sincsenek pontos kimutatások a megtermelt termény, áru mennyiségéről vagy az élő állatok számáról, ezért a fiktív számlákkal, fuvarlevelekkel nagy, akár több száz millió forintos tétben játszó áfacsalók mellett hasonlóan jelentős összegre rúg a legális forgalmuk, tevékenységük mellett annak akár harmadát-felét számla nélkül forgalmazó kisebb szereplők által meg nem fizetett áfa összege is. Egy néhány éven belül tervezett jelentősebb áfacsökkentés bejelentésének is lehetne pozitív hatása, a mielőbbi bevezetésről már nem is beszélve. Az érdemi áfacsökkentés nemcsak a termelők jövedelmi helyzetét, a magyar áruk nemzetközi versenyképességét is javítaná − a feketekereskedelem visszaszorulása mellett −, de jelentősen hozzájárulhatna a belső fogyasztás növekedéséhez is − tette hozzá Raskó György.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) tész-főbizottságának elnöke szerint ha egy szigorúbb, származásihely-igazolási, illetve nyugtaadási ellenőrzés a nagybani, illetve a városi piacokra is kiterjedne, szintén jelentősen fehéredhetne a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol egyes becslések szerint keresleti piac mellett akár a 70 százalékot is elérheti a feketézés aránya. Szintén hozzájárulna az ágazat fehéredéséhez a nagybani piacok működésének hatósági újraszabályozása. Emellett persze a szakemberek szerint szükség lenne az őstermelői adózás átalakítására is. Jelenleg ugyanis a kedvezményes szabályok miatt egyre több professzionális vállalkozás működik családi gazdaságban úgy, hogy csak a visszaigényelhető áfához szükséges mennyiségű számlát szerzik be az egyéni vállalkozóként tevékenykedő családtagnak, míg a bevétel többi részét az őstermelőként adózó rokonok között osztják el. Több mint 300 ezer őstermelő ügyel kínosan arra, nehogy árbevétele meghaladja az adómentességet garantáló szintet.