Bod Péter Ákos: A gazdaságpolitikánk megbukott

Az Európai Unióval és az IMF-fel kötendő megállapodástól függetlenül is irányváltásra és esetleges személycserékre van szükség a gazdaságpolitikában. Magyarországra ráfér, hogy a sok improvizálás átadja a helyét egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitikának- mondta Bod Péter Ákos az InfoRádiónak.

Elkerülhetetlen az irányváltás, szükség lenne rá akkor is, ha nem folytatnánk tárgyalásokat az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, mondta Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, a kormányzati gazdaságpolitika nem mutat fejlődést. „Lehet mondani, hogy megbukott, a kormányzati ígéretek egy része valóra vált, másik részük nem. Mindenképpen be kell rendezkedni egy másik szakaszra. Az átalakítást nyilván felgyorsítja a tárgyalási folyamat az IMF-fel és az EU-val, mert ezek miatt bizonyos kormányzati lépéseket el kell felejteni, és az azzal járó esetleges személyi és felfogásbeli változásokat végre kell hajtani” – fogalmazott. Ha egyébként megszületik a megállapodás, abból önmagában nem lesz gazdasági növekedés – figyelmeztetett a közgazdász. “A miniszterelnök minden mondatában növekedésről beszél, még akkor is, amikor pénzügyi szigort ígér. Egyértelműen van egyfajta várakozás ebben a kérdésben, de az a becsületes, ha az ember egyértelműen kimondja: nem lesz növekedés. Ez ugyan nem jó hír, de nem tragédia, mert most konszolidációs szakaszban van Magyarország” – jelentette ki.

Még nem tudni pontosan, mivel jár az EU-IMF-megállapodás, de Magyarországra ráfér, hogy a sok improvizálás átadja helyét egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitikának, mondta Bod Péter Ákos, hozzátéve: az üzlet is ezt várja, a családok is szeretnének tisztábban látni, például, hogy belefoghatnak-e egy lakásfelújításba vagy nem, hogy mi várható a forint-árfolyamában, a kamatszinttel, lesz-e csőd vagy nem.

„Ezek az aggodalmak mérséklődnek, ha van, mondjuk, egy kétéves megállapodás a Valutaalappal, amely ugyan sok kellemetlenséggel jár az ország, a kormány és annak intézkedésein keresztül a lakosság számára, de ad egyfajta kiszámíthatóságot, ami nagyon hiányzott az elmúlt időszakban” – fogalmazott.

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások egyik kulcskérdése a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos szabályozás, és időről időre előkerül a hírekben a jegybank devizatartaléka. Ezzel kapcsolatban Bod Péter Ákos hangsúlyozta, hogy a jegybanki devizatartalék az, aminek hívják: tartalék, amellyel nem lehet kezdeni semmit, nem használható fel fejlesztésre – hangsúlyozta a közgazdász. Fejleszteni hitelekből lehet, tette hozzá. Ha a jegybanki tartalék olyan hatalmasra duzzad, mint amilyen például Kínáé, annak egy részét már fel lehet használni például külföldi befektetésekre. Normális esetben azonban a jegybanki devizatartalék mentőeszköz. Az MNB devizatartaléka elég magas, kicsit talán túl nagy összeg is, „abban az értelemben, hogy a politikusok felfedezték, és a pénz illata megindította a nyálelválasztásukat” – mondta a közgazdász. „Ahhoz azonban nem elég, hogy megfékezze a pánikot, amely kitörne, ha a kormány hozzányúlna a devizatartalékhoz”. Ezért tartotta nagyon veszélyesnek, amikor decemberben a miniszterelnök is utalt arra, hogy milyen sok pénz van az MNB-ben, és milyen jó lenne ennek legalább egy részét felhasználni vállalkozás-élénkítésére. “A vállalkozásokat az élénkíti, ha a kamatszint alacsony, márpedig, ha eltűnne a devizatartalék egy része, az megingatná a külső pénzpiacok bizalmát, és ennek nagyon súlyosak lennének a következményei” – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem tanára.