Bankadó van másutt is, de jó lesz ez nekünk?

Orbán Viktor bejelentései közül a legjelentősebbnek a bankok nyakába akasztott 200 milliárdos különadó látszik. Egyre több az olyan vélemény, amely kétségbe vonja egy ekkora profitlecsapolás hasznát és megvalósíthatóságát.

Pedig a bankok másutt is kénytelenek extra terheket felvállalni. Kétségek sem csak nálunk

A legnagyobb magyar munkaadói szervezet, az MGYOSZ üdvözölte Orbán gazdaságátalakítási pontjait, de a bankügyre közleményük külön is kitért: „Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a banki különadó bevezetése ne veszélyeztesse a bankok működését, hitelaktivitását. A jelenlegi körülmények között rendkívül fontos, hogy az üzleti szféra hitelhez jutása biztosítva legyen” – írták. S nem az MGYOSZ az egyetlen szervezet, amely attól tart, hogy a fürdővízzel együtt esetleg a gyereket is kiönthetjük.

Erdei Tamás a Magyar Bankszövetség elnöke kifejtette, hogy a bankokat meglepetésként érte az óriási mértékű banki különadó bevezetése, hiszen erről a kormány nem egyeztetett velük. Azt az indoklást nehéz elfogadni – mondta –, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették.

A bejelentett elvonás a bankszövetség elnöke szerint olyan mértékű terhelést jelent a bankrendszer számára, hogy jó néhány pénzintézet az idén veszteséges lehet. Egy ilyen nagyságrendű elvonás befolyásolja a bankok tőkehelyzetét és a hitelaktivitásukat is egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát az intézkedés károkat fog okozni a bankrendszernek, s azon keresztül a reálgazdaságnak is.

Erdei szerint nem szabad elfelejteni, hogy a G20 nagyon komolyan gondolja a Basel-III. bevezetését, ami együtt jár a pénzintézetek tőkekövetelményének megemelésével. Az elvonás következménye az lehet, hogy a bankok nem tudnak megfelelően felkészülni tőkeoldalról az új előírásokra, s emiatt szűkül a hitelkihelyezési képességük.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, Várhegyi Éva – a hirado.hu tudósítása szerint – egyenesen képtelen gondolatnak nevezte a bankok különadójának ilyen mértékű megemelését. (A banki különadót 2006-ban vezették be, s azóta legfeljebb évi 30-35 milliárd forinthoz jutott ebből a költségvetés.)

Mivel tavaly a magyar bankszektor összesített nyeresége nagyjából 300 milliárd forint volt, a kilátásba helyezett adó a profitjuk kétharmadát vinné el. Ez pedig – ismételte meg a bankszövetségi érveket a kutató – jelentősen visszavetné a pénzintézetek hitelező képességét, és komoly nehézségeket idézne elő a bankok új bázeli szabályoknak megfelelő feltőkésítésénél. A távirati irodának nyilatkozva pedig úgy vélte, az az érvelés rossz, hogy a magyarországi bankokat az adófizetők pénzéből kellett megerősíteni. Minimális összegű közpénzek mentek a bankrendszerbe – mondta –, így nincs is indoka az ilyen nagymértékű nyereségelvonásnak.

A kormányt azonban láthatóan nem hatják meg ezek az aggályok. A 3,8 százalékos költségvetési deficit eléréséhez ugyanis pénz kell a föld alól is. Orbán Viktor az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában erről a következőt mondta: „A nemzetközi nyilvánosság, megalapozottan, azt várja, hogy egy kormány év közben nem változtatja a hiánycélt. Úgyhogy ezeket a bevételeket elő kell valahonnan teremtenünk… Ezért kényszerültünk rendkívüli intézkedésekre, amelyek nem állnak közel a szívünkhöz”, mint például a bankadó – olvasható az interjúban.