Azbesztmentesítés – megakadhat a program

A Nemzeti
Azbesztmentesítési Program (NAP) megakadásáért aggódik az illetékes
civil-kormányzati munkacsoport, ugyanis nemcsak az eddigi projektek
támogatásának európai uniós folyósítása került veszélybe, hanem a
jövőbeni projektek pályáztatása is kérdéses.

Szabadföldi István, a NAP munkacsoport ügyvezetője kedden
sajtótájékoztatón Budapesten elmondta, hogy a 2012-ben befejeződő
tízéves program során lakókörnyezetben eddig 33 ezer négyzetméter
felületet tisztítottak meg az azbeszttől. Mintegy 120 ezer
négyzetméteren azonban továbbra is egészségügyi kockázatot jelent a
rákkeltő anyag.

Az ügyvezető jelezte: technikai okok miatt bizonytalanná vált,
hogy a már megvalósult két azbesztmentesítési projekt összesen 1,2
milliárd forintos költségéből az EU folyósítja-e az eredetileg
jóváhagyott 75 százalékos támogatást.

Magyarázata szerint az unió az általa előzetesen ellenjegyzett
pályázati kiíráshoz képest a ténylegesen megjelent tendereket nem
találta elfogadhatónak. A munkát ugyanis közvetlenül a lakosság
lakókörnyezetében végezték el, támogatás pedig csak közterületnek
minősíthető helyeken jár.

Ráadásul Brüsszel nem találja konzisztensnek a magyar
jogszabályokat a közösségi előírásokkal. Támogatást
azbesztmentesítés címén csak “kezelésre” lehet kifizetni,
“eltávolításra” nem – közölte Szabadföldi István.

Kiemelte, hogy a jogszabályi bizonytalanságokat mielőbb ki kell
küszöbölni, mert késlekedés esetén az EU a jövőre kezdődő következő
költségvetési időszakban nem engedi meg a támogatások felhasználását
azbesztmentesítésre.

Márpedig a NAP befejezéséhez lakókörnyezetekben még 6 milliárd
forint szükséges – mutatott rá az ügyvezető. Hozzátette, hogy ilyen
célt az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) legfrissebb verziója
nem tartalmaz.

Az ügyvezető hangoztatta: az idő előre haladtával az azbeszt az
erőteljes mállás miatt egyre nagyobb gondot jelent annak a több mint
65 ezer embernek, akinek lakóhelyén az épületet, illetve annak
csővezetékeit korábban ilyen anyaggal szigetelték.

Kozák Kristóf, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM)
vezető főtanácsosa elmondta, hogy a befejeződött projekteket az
állam feltétlenül kifizeti a kivitelezőknek, de az uniós támogatás
folyósítása valóban kérdéses. Az ügy folyamatban van, a tárca
álláspontja szerint nem történt szabálytalanság a pályázati kiírás
szövegezésével kapcsolatban – fűzte hozzá.

A vezető főtanácsos a jogszabályi háttér kapcsán annyit közölt,
hogy azt lehetne pontosítani, de arra nem a KVM-nek, hanem az
Egészségügyi Minisztérium (EüM) van “felhatalmazása”.

Makai Martina, a KVM illetékese arról szólt, hogy az ÚMFT-ben
valószínűleg a regionális operatív program tartalmazza majd az
azbesztmentesítéssel kapcsolatos támogatásokat.

Bíró Kálmán, az Épületfenntartási K+F Alapítvány innovációs
irodájának vezetője beszámolt arról, hogy a nyáron zárult le 1999
óta zajló felmérésük, amelyben a KVM 40 millió forintos
támogatásából felmérték az összes magyarországi azbeszttel
kivitelezett lakóépületet.

Az azbeszttel leginkább érintett település Tata, Tatabánya,
Esztergom, Nyergesújfalu, Komárom, Ajka, Pétfürdő, Oroszlány,
Veszprém, Siófok, Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Százhalombatta és a
főváros XI. kerülete.

Az érdeklődök cím szerint lekérdezhetik az alapítványnál, hogy
érintettek-e az ügyben – jelezte az irodavezető.

Az idén indul a középületek pontos felmérése, amelyekben
becslések szerint ugyancsak 150 ezer négyzetméternyi azbeszttel
bevont felület található. Az intézmények közül több iskolában,
óvodában, sőt bölcsödében is használták a karcinogén agyagot.

Az ország teljes azbesztmentesítése a lakókörnyezetek 6 milliárd
forintján felül további 6-9 milliárd forintot igényelne. Az
egészségügyi szempontból legveszélyeztetettebb lakóhelyeken az
intézkedések 2 milliárd forintból elvégezhetőek lennének – mondta
Bíró Kálmán.

Beliczai Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese arról
beszélt, hogy a jellemzően szürke színű azbeszt főként a lakótelepi
házak földszinti fogadóterének mennyezetén látható. A tűzbiztos,
hőszigetelő anyag lemállva a légzőszervbe juthat és azt
károsíthatja.

A szakértő jelezte, hogy az azbeszt által kiváltott betegségek
lappangási ideje 10-50 év. Azt nem lehet tudni, hogy az azbeszt
eddig mennyi áldozatot követelt, de egy uniós felmérés szerint
Európa szerte 300-400 ezer ember még biztosan meghal emiatt
kialakult mellhártya-, hashártya- és tüdőrákban.

A NAP munkacsoport tavaly szeptemberben alakult, a Levegő
Munkacsoporton és az alapítványon kívül egyebek között a Magyar
Azbesztmentesítők Szövetsége, a KVM, az EüM és a Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium részvételével.