Az árfolyamgátnál a határidő meghosszabbítása önmagában nem elég

A devizahitelesek még mindig nincsenek pontosan tisztában vele, miért előnyös ez a konstrukció.

Az árfolyamgát jelentkezési határidejét 2013. március 31-éig meghosszabbította a parlament. A Lakásfókusz Elemzési Központnak az interneten végzett gyorsfelméréséből kiderül, bár a válaszadók harmada egyetért a hosszabbítással, további tájékoztatást igényelnének a konstrukcióval kapcsolatban.

 

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény kiemeli: a felmérés szerint az árfolyamgáttal szembeni ellenérzések enyhülni látszanak, de a válaszadók kétharmada szerint, aki akart, az eddig is tudott csatlakozni.

 

A Lakásfókusz Elemzési Központ kérdéseire szerda kora délutánig mintegy 250-en válaszoltak. “A válaszadók egyötöde szerint több tájékoztatásra, információra lenne szüksége a lakosságnak ahhoz, hogy megfontoltan el tudja dönteni, élne-e az állam által kínált lehetőséggel” – ismertette Csernok Miklós, a Lakásfókusz Elemzési Központ elemzője.

 

A válaszadók 7 százaléka szerint a három hónapos hosszabbítás is kevés, 6 százalékuk úgy vélte, az éppen elég a megfelelő tájékozódáshoz.

 

A gyorsfelmérésben részt vevők 65 százaléka úgy ítélte meg: az eddig rendelkezésre álló idő elég volt a döntés meghozatalához.

 

Az adatok szerint eddig a vártnál kevesebb devizaalapú jelzáloghiteles lépett be az árfolyam-rögzítési programba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) október végi adatai szerint a belépésre jogosult csaknem 450 ezer ügyfél közül 93 ezren kötöttek már szerződést.

 

A Lakásfókusz Elemzési Központ emlékeztet rá: a PSZÁF felhívta a figyelmet arra, hogy számításai szerint az árfolyamgátba való belépéssel átlagosan félmillió forint kamattal kevesebbet kell visszafizetniük az adósoknak, a konstrukció lejártával pedig maximum 15 százalékkal nőhet meg a törlesztőrészlet a rögzítetthez képest.