Akadozó európai közlekedési projektek

Az Európai Unió által most kiadott jelentés szerint a megvizsgált kilencvenkét kiemelt közlekedési projektből csupán negyvennyolcban halad minden a tervek szerint, a többi esetében vagy határidő-módosításra, vagy – s ez történt a kevesebb, de súlyosabb esetekben – támogatásmegvonásra került sor.

Nem csupán mi állunk tehát csehül a nagyprojektekkel, valahogy a többieknek sem jön ki a lépés. Az ilyen nagy volumenű beruházások, egyelőre, úgy tűnik, meghaladják több tagállam képességeit, hiszen nálunk is hol a bürokrácia néhol indokolatlan előírásai, hol pedig – gyaníthatóan – hűtlen kezelés nehezíti őket. Ezt érezheti az EU is, hiszen a vizsgálat célja éppen a nagyobb fokú ellenőrizhetőség és átláthatóság bevezetése volt, s hogy a továbbiakban nagyobb szigorral tehessenek a pénzek hatékony felhasználásáért. Nem kis pénzről van ugyanis szó: a teljes 8 milliárd eurós TEN-T keretből a vizsgált beruházások 5,3-at emésztenek fel, ez mintegy ezerötszáz milliárd forintnak felel meg. Érthető tehát, hogy az unió a körmére akar nézni a tagállamoknak, hogy a jövőben – a következő, 2014-2020-as ciklusban – már a tapasztalatok beépítésével lehessen tovább csiszolni a rendszert. Az öt olyan projekttől, amelytől részben vagy teljesen megvonták a támogatást, a korábban megítélt pénzösszeget máshova csoportosítják át, így 311 millió euró (87 millárd forint) szabadult fel.

A közlekedésért felelős biztos, Siim Kallas a felmérés ellenére bizakodó, s helyeselte, hogy a válság ellenére ilyen sokan kezdtek fejlesztésekbe, amely „kritikus a fontosságú” az európai gazdasági infrastruktúra szempontjából.

A magyar programok szempontjából kedvező döntés született, ugyanis a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza és a Biatorbágy–Tata vasútvonalak átépítéséről készített tanulmányok az előzetes számítások szerint a határidőig, azaz 2013-ig elkészülnek. A szóban forgó TEN-T útvonalak közül a Lyon–Koper–Budapest–ukrán határ és az Athén–Szófia–Budapest–Bécs–Prága–Drezda/Nürnberg vasútvonal, az Athén–Szófia–Budapest autópálya és a Rajna–Majna–Duna hajózási útvonal fejlesztése érinti hazánkat. A négy közül hárommal kapcsolatban (az autópálya, a hajózási útvonal és az észak-déli vasútvonal) a felelős koordinátorok azonban elmarasztalták országunkat, miszerint hazánkban és környező országokban „a pénzügyi problémák szervezési hiányosságokkal párosulnak”.

Ha az elmúlt napokban bemutatott fejlesztések rögös pályájára gondolunk (M4, Szeged, Debrecen), akkor nincs mit tagadni, ám nem oktalan a feltételezés, hogy ez az első teljes, hatéves költségvetési ciklus számunkra a betanulás szakasza volt. A későbbiekben pedig remélhetőleg nem csak szervezési, de financiális téren is fel tudjuk venni a versenyt a „szerencsésebb történelmi fejlődésű” nyugati országokkal.
 

Forrás: Iho.hu