Adókedvezményeket kínál a lakáslízing

Az egyre gyarapodó lakáslízingpiac az önerő nélküli ingatlanszerzésen túl sok más – többek között az adózáshoz kapcsolódó – előnyt tartogat a leendő lakásvásárlók számára. A piacon az elsők között a BG Hitel & Lízing ajánl olyan lízingkonstrukciókat, amelyekkel ezen adókedvezmények kihasználhatók – állítja elemzésében a cég.

Az ingatlanlízing-szektor folyamatosan növekszik. 2006 első félévében 120 százalékos gyarapodást regisztrált a Magyar Lízingszövetség a piacon. A finanszírozási forma térnyerését támasztja alá, hogy a szervezet adatai szerint 10 százalékra nőtt az ingatlanlízing részesedése az összfinanszírozáson belül. A lakáslízingpiacon is kiélezett verseny folyik, pontos állományadatokat a szereplők ugyan nem közölnek, ám a szektorban rejlő potenciált mutatja, hogy az elmúlt hónapban is újabb cégek csatlakoztak a már eddig is aktív szereplőkhöz. A versenytársak gyarapodásával, a verseny éleződésével a hitelintézeteknek újabb és újabb eszközökkel kell az ügyfeleket megszerezni. Ezek az ügyfélcsalogató lépések a lízing feltételeinek enyhítésén túl a lízinghez kapcsolódó kedvezmények igénybe vételét célzó konstrukciók kidolgozását is jelentik.

A lakáslízing a magánszemélyek számára adókedvezményeket, a vállalkozások számára adócsökkentési lehetőségeket kínál. A magánszemélyek esetében az adókedvezmények köre attól függően változik, hogy zárt vagy nyílt végű finanszírozás mellett dönt a leendő lízingbe vevő.
Nyílt vég, zárt vég

A zárt végű lízing, illetve bizonyos feltételek mellett a nyílt végű lízingszerződés esetén lakásszerzési adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik eladták ingatlanukat, és ebből a pénzből szeretnének új lakást lízingelni. A lakásszerzési adókedvezmény a személyijövedelemadó-törvény értelmében abból áll, hogy a magánszemély visszaigényelheti – illetve nem kell befizetnie – az ingatlan eladásából keletkezett jövedelme utáni adót, ha az összeget 5 éven belül lakáscélú felhasználásra fordítja. Mivel a zárt végű lízing lakáscélú felhasználásnak minősül, ezért ez a kedvezmény érvényesíthető. A nyílt végű szerződés esetében csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha 5 évnél hosszabb időtávra szól. A magánszemélynek természetesen nem kell minden ingatlaneladásból befolyt jövedelmét lakáslízingre fordítania, a kedvezmény akkor is érvényes, ha csak a jövedelem egy részét költi ismét ingatlanra.

Azok számára, akiket munkahelyük kamatmentes, vagy kedvező kamatozású hitellel támogat a lakáshoz jutásban, a zárt végű lakáslízing választása lehet kifizetődő, mivel így kamatkedvezményt tudnak érvényesíteni. A kamatkedvezmény lényege, hogy lakásvásárlásra irányuló felhasználás esetén, amilyen a zárt végű lízingszerződés, a kamatkedvezmény nem minősül jövedelemnek – azaz csökken a személyi jövedelemadó alapja. A nyílt végű lízingszerződés esetében ez a kedvezmény nem érvényesíthető, mivel nem történik lakásvásárlás. Így, a nyílt végű lízinghez kapott kamattámogatás jövedelemnek számít, ami után adózni kell. Meg kell jegyezni, hogy per-, teher- és igénymentes ingatlant kell a lízing fedezetként felajánlani. Ha a munkáltató a kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitel után bejegyeztet jelzálogot, akkor az ingatlan már nem szolgálhat a lízing fedezeteként.
Vissza nem térítendő

A munkáltató lakásszerzési támogatásának másik formája, amikor az alkalmazottnak vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ebben az esetben szintén a zárt végű ingatlan lízing jelenthet előnyös megoldást. Ahogy az az előzőekben már szerepelt, a zárt végű lízing során teljesül a támogatás lakáscélú felhasználása, azaz az ilyen formában kapott jövedelem adómentes. A nyílt végű lízingszerződés esetében ez a kedvezmény csak módosított formában vehető igénybe. Mivel a nyílt végű lízingszerződés a lakás hosszú távú használatára irányul, ezért a kedvezmény csak abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a támogatást a maradványérték megfizetéséhez adja. Mivel a lízingbe vevő a maradványérték megfizetésével lép tulajdonba, ezáltal a támogatást lakáscélúan használják fel, így érvényesíthető a kedvezmény. Abban az esetben, ha a vissza nem fizetendő szolgáltatást az alkalmazott nem a maradványérték megfizetésére használja fel, akkor a támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.

A lakáslízing nemcsak a magánszemélyek számára jelent kedvező adózási feltételeket, hanem a cégek számára is előnyökkel kecsegtethet. Egyre több mikro- és kisvállalkozás keresi a lakáslízing termékeket. A BG számukra dolgozott ki olyan lízingtermékeket, melyek segítségével vonzóbb adózási feltételeket érhetnek el.
Iroda mint mérföldkő

A mikro- és kisvállalkozások fejlődésének jelentős mérföldköve, amikor megfelelő irodát, telephelyet alakítanak ki. Ezek a cégek méretükből adódóan gyakran használnak lakásokat irodának. Mivel jelentős tőkeerővel még nem rendelkeznek, ám a havi pénzáramuk kiváló, az egyik legkedvezőbb finanszírozási forma számukra a lakáslízing. A lakáslízing a cég számára hosszú távú befektetés, ami több szempontból is előnyös. A lízingszerződés lejártával – akár zárt, akár nyílt végű konstrukcióban – a cégtulajdonos szabadon dönthet, hogy a lakást irodaként használja tovább, esetleg hozzátartozóinak teremt lakhatási lehetőséget, vagy eladja az ingatlant.

A mikro- és kisvállalkozások a lízingbe vett ingatlan után különböző költségeket számolhatnak el. A lízingszerződés megkötésekor egyszeri díjak lépnek fel, mint az értékbecslés díja, közjegyzői díj, folyósítási díj, szerződéskötési díj, illeték, illetve a helyszíni szemle díja. A lízingszerződés futamideje során pedig havi, rendszeresen elszámolható költségek jelentkeznek. Ezek a kamat- és kezelési költségek, valamint a lízingtárgy amortizációja, azaz értékcsökkenési leírása. Ezek a költségek zárt végű és nyílt végű lízingszerződések esetén egyaránt jelentkeznek, a költségek elszámolása pedig csökkenti a cég adóalapját.
Áfát vissza!

A lízingszerződés feltételei már kis cégek számára is teljesíthetőek. A kritériumok kikötik, hogy a cég ne legyen tartósan veszteséges, ne legyen negatív a saját tőke. A BG már induló vállalkozásoknak is biztosít lakáslízinget. A feltételek mikro- és kisvállalkozások számára nagyon kedvezőek, hiszen a cégnek még lezárt pénzügyi évvel, illetve annak beszámolójával sem kell rendelkeznie a bonitás vizsgálathoz. A finanszírozási hányadot befolyásolja az ingatlan forgalomképessége, valamint a készfizető kezességet vállaló cégtulajdonosok jövedelmi, vagyoni helyzete.

A lízing a fent felsorolt adókedvezményeken túl további, az adózáson alapuló előnyöket is tartalmaz. Ha a leendő lízingbe vevő a kiválasztott új építésű lakást nyílt végű pénzügyi lízing keretein belül vásárolja meg, csökkenhet a havi lízingdíj az áfa visszaigénylése miatt. A BG nettó finanszírozás rendszere pont ezt a lehetőséget használja ki. Mivel a lízing során a lízingbe adó visszaigényelheti az ingatlan áfáját, a nettó finanszírozás konstrukció során ezt a kedvezményt a BG átengedi a vevőnek, oly módon, hogy az eszköz áfáját ugyan meg kell fizetnie a lízingbevevőnek, a BG azonban nem számít fel rá kamatot és kezelési költséget. Magyarán a lízingbe vevőnek havonta kevesebbet kell fizetnie.

Szintén új építésű ingatlanok esetében, a lízingbe vevő illetékkedvezményeket is érvényesíthet, ha nyílt végű pénzügyi lízinget választ. Az új építésű ingatlanok 15 millió forintig illetékmentesek, illetve a lízingbe vevő a nyílt végű konstrukcióban csak a maradványösszeg megfizetésekor jelöli ki azt a személyt, aki tulajdonba lép. Így ha a lízingbe vevő a futamidő lejártakor más személyt jelöl meg tulajdonosként, az illetékmentesen juthat az ingatlan tulajdonjogához. Ezt a kedvezményt a felek maguk között bármilyen formában feloszthatják.