A vidéki régiók nyitottak a logisztikai, kereskedelmi, idegenforgalmi beruházásokra

Az ingatlanfejlesztési lehetőségeket, illetve realitásokat tekintve hazánkat egypólusú országként szokás definiálni – a gazdaság hajtómotorjául szolgáló, életminőséget emelő nagyberuházások zöme a fővárosban koncentrálódik. Komolyabb átrendeződés nem várható.

A
vidéki régiók, térségek fejlesztési potenciálja a lokális jellegzetességekben s
az ebből fakadó gazdasági előnyökben rejlik – ezek mind hatékonyabb kiaknázása
jelenthet kihívást a hazai és külföldi befektetők számára. Részben a dél-kelet
európai államok fejlesztéseinek köszönhetően javultak a leszakadó keleti
országrész felzárkózási esélyei. A nemzetközi logisztikai vérkeringésbe történő
bekapcsolódás, a multinacionális vállalatok és a tőkeerős hazai cégek jelenléte
vérpezsdítően hat a vidék ingatlanpiacára – különösen a kereskedelmi szegmensre
-, de nem feltétlenül indukál nagyszabású ingatlanfejlesztéseket.

Az
irodapiaci befektetők Budapestre fókuszálnak, a vidéki bővítésre irányuló
kísérletek gyakorlatilag kudarcot vallottak, a bériroda-piac kereslete a régióközpontokban
sem meghatározó. A hangsúly az irodaépítés helyett a meglévő épületek irodai
célú hasznosításra, illetve az épület rehabilitációkra helyeződött. A főváros
ellenben menetel: dinamikus bővülés, magas színvonal jellemzi az újépítésű
irodaházak piacát. Budapesten a modern bériroda-állomány 2 millió
négyzetméterre tehető, de egyelőre nem érte el a hasonló helyzetű fővárosok –
Varsó, Prága – szintjét.

Ugyanakkor
a kereskedelmi és szolgáltató komplexumok terjeszkedése a nagyfokú telítődés, illetve
a terjeszkedési lehetőségek korlátozott volta miatt megtorpanni látszik. A vidéki
régiók viszont ebben a szegmensben törnek előre, kereskedelmi létesítmények,
nemzetközi áruházláncok letelepedését illetően jócskán akadnak kiaknázatlan
területek. A nagy üzletláncok beruházásai idén is számottevőek.

A
vállalkozói lakásépítést tekintve az első félévet az átlagosnál erőteljesebb
visszaesés jellemezte, főként a fővárosban. A lakásépítések 22 százalékkal mérséklődtek,
az értékesítésre szánt lakásoknál és a többszintes, többlakásos építkezéseknél
19 százalékos csökkenésről számolt be a Központi Statisztika Hivatal (KSH). A Közép-
és Nyugat-Dunántúli, valamint a Dél-Alföldi régióban tapasztaltak csak jelentősebb
lakáspiaci bővülést. Az újépítésű lakások iránti kereslet nemcsak a fővárosban,
hanem vidéken is felfokozott az utóbbi években.

A
vidéki lakásfejlesztési piacot kisebb befektető cégek uralják bejáratott,
gyorsan kivitelezhető projektekkel. A fővárosban a százmilliós, milliárdos nagyságrendű,
lakhatási igényeket is kielégítő, többéves előkészületeket igénylő
multifunkcionális megaprojektek említhetők igazi unikumként. Ezek egyrészt kijelölik
a fejlesztők által preferált városfejlesztési irányokat, nyitnak a modern metropoliszok
világára, másrészt megoldási alternatívát kínálnak a fenntarthatósági
problematikára.

Vidéken
az idegenforgalmi, turisztikai célú ingatlanfejlesztések a többi szegmenshez
viszonyítva számottevőek: az első félévben a “csekély súlyú” szálláshely-szolgáltatás,
a vendéglátás beruházásai emelkedtek
jelentősebb mértékben, közel 30 százalékkal. A KSH jelentése szerint a
növekedést elsősorban a kisebb szállodák felújítása, bővítése adta.  Hosszú pangás után fejlesztői célponttá vált
a Balaton is, ám a legtöbb hazai befektető a szezonális jelleg miatt
korlátozottnak ítéli a magyar tenger fejlesztési lehetőségeit, a megtérülést
illetően nagy a bizonytalansági faktor. Csak azok a létesítmények maradhatnak életképesek
– érvelnek -, melyek nem a nyári szezonra fókuszálnak, hanem szolgáltatásaikkal
egész évben aktivizálni tudják a célközönséget.

Ami az innovatív technológiákat illeti, a
környezettudatos építészeti megoldások közül a megújuló energiaforrásokat hasznosító
rendszerek egyelőre nem számottevőek a hazai ingatlanfejlesztési projektekben.
Jó példával szolgálhat Németország és Ausztria, ahol kötelező standardekkel és
adókedvezményekkel ösztönzik a beruházásokat.