A magyarok szeretnek a neten böngészni, de vásárolni boltokba járnak

A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint az óriásplázákat és szívesen vásárolnak boltban, minthogy az interneten vegyék meg a kiválasztott termékeket – derül ki a CBRE 21 országra kiterjedő kutatásából.

A CBRE legfrissebb “How Consumers Shop 2014” kutatása 21 európai és közel-keleti országban 21 ezer vásárlót kérdezett meg szokásairól. A vásárlók szívesen mennek felújított plázákba, és előszeretettel keresik fel az új üzleteket vagy a már ismert kedvenc márkák bővített boltjait. A magasabb keresetű látogatók jobban méltányolják a fejlesztéseket, és a plázák modern műszaki adottságai jótékony hatást gyakorolnak a vásárlók kiadásaira is. A vásárlók örülnek a változásoknak: a megkérdezettek 40 százaléka szerint az elmúlt 3 évben az általuk látogatott plázákban történt valamilyen komolyabb fejlesztés. A magyar vásárlóknál ugyanakkor kiemelkedően magas azoknak az aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években a kereskedelmi központokban, ezért különösen érzékenyek vagyunk bármilyen pozitív változásra.

Az, hogy mi fontos a vásárlóknak egy plázával kapcsolatban, nem mutat lényegi eltérést országonként. Az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolás áll a fontossági lista élén – ez igaz a kisebb és a nagyobb bevásárlóközpontok esetében is. A fiatalabbak a boltok kínálata, a kiegészítő szolgáltatások jelenléte mellett fogékonyak az éttermi kínálat gazdagságára vagy az ingyenes wi-fi lefedettségre, hiszen a plázákat találkozási helynek tekintik. Az idősebb vásárlók számára Európa-szerte az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel.

A vásárlói preferenciák alapján a CBRE jelentésében három jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki: a „pláza-társadalmak” ahol a fogyasztók élményt várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok, Írország vagy Románia; másik véglet a „haszonelvű vásárlók”, számukra a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok vagy a térségünkben Csehország. A harmadik típus, az „európai mainstream” két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik hazánk, Ausztria és Nagy-Britannia mellett.

„Az elmúlt években a magasabb sajáttőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárló-központok rovására. Ugyanakkor a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is fontos.” – mondta John Welham, a CBREeurópai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.

A magyar vásárlók a családias bevásárló-központokat jobban kedvelik, és szívesebben vásárolnak a bevásárló-utcákban, mint más közép- és kelet-európai országok lakói, ugyanakkor még mindig kevesebben, mint tőlünk nyugatra. A magyarok és más közép és kelet-európai országok lakói többet is hajlandóak utazni, jellemzően, ahogy a jövedelmek nőnek, az utazási kedv csökken Európában.

Meglepően aktív a magyar vásárló a neten: szívesebben böngészünk az elektronikus portálokon, mint a boltokban, ugyanakkor vásárláshoz a boltokat részesítjük előnyben. A magyarok 45 százaléka vásárol on-line, míg ez az arány 70 felett van Csehországban és Romániában is 63 százalék. „Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos marad a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az on-line további térnyerésére – applikációk fejlesztésével, vagy a közösségi média alkalmazásával, az értékesítés klasszikus csatornája, a bolt szerepe megmarad.” – tette hozzá Kákosy Zsolt, a CBRE ingatlan-vagyongazdálkodási divíziójának vezetője.