A devizahitelesek ügyében Svájc nem egyezkedik Magyarországgal

Az adósságválságból kialakult zűrzavaros nemzetközi pénzügyi környezetben Magyarországnak nagyobb gazdasági növekedésre van szüksége és fegyelmezettebb államháztartásra. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint kizárt, hogy bármilyen egyezség szülessen Magyarország és Svájc között a devizahitelesek gondjainak kezelésére.

A szakember szerint kizárt, hogy bármilyen egyezség szülessen Magyarország és Svájc között a devizahitelesek gondjainak kezelésére. A közgazdász úgy véli, senki sem érdekelt az euróövezet kettéválásában, újabb európai államcsődtől pedig nem kell tartani. A nagy államadósság és a kiemelkedően súlyos devizaadósság miatt – az állam, a vállalatok és a háztartások részéről – Magyarország továbbra is a legsérülékenyebb a régióban. Mivel az idén csak egyszeri intézkedéssel (nyugdíjvagyon átalakítása) tudja a kormány stabilizálni a költségvetést, jövőre szigorítani kell. Nagyjából a GDP 2,5-3 százalékával kell javítani az államháztartás helyzetét, vagyis mintegy ezermilliárd forinttal. Rövid távon ez a legnagyobb kihívás, míg középtávon a gazdaság élénkítése, az oktatás javítása. Hosszabb távon pedig a demográfiafolyamatok javítása a cél.

Török szerint bekövetkezhet az euróövezet felbomlása, de egyelőre ez nem valószínű. Igazából ma senki sem érdekelt abban, hogy erre sor kerüljön – sem a bajba jutott országok, sem az erős gazdaságú országok, sem az euróövezeten kívüli világ. Ez elég erős érdek ahhoz, hogy ne következzen be a szakadás, ráadásul a helyzet nem menthetetlen. Igaz, csak nagy költséggel menedzselhető ez a krízis.

A görög probléma sokkal súlyosabb, mint az összes többi. Görögország valójában menthetetlen, de a többiek az EU segítségével túljuthatnak a nehézségeken. De ez csak akkor lesz így, ha a nyugati közösség sokkal komolyabban veszi önmagát, a rövidlátó politika háttérbe szorul, és fokozatosan csökken a nemzetállami szuverenitás. Mindezek mellett mind a bajba jutott és a bajba még nem jutott országok is gőzerővel hozzálátnak, vagy folytatják államháztartási egyenlegük javítását. Ez a legtöbb országban várhatóan a jóléti rendszerek lefaragásával, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével, a társadalmi szolidaritás csökkenésével jár majd. Az az Európa, amelyet ma ismerünk, a nyugat-euró¬pai jóléti társadalmakra gondolok, megváltozik. Sokba kerül tehát Európa megmentése, de még többe kerül, ha ez elmarad. Minél kevésbé ismerik el ezt az európai szavazópolgárok és politikusok, annál nagyobb az esélye az adósságproblémák elmélyülésének és újabb országcsődöknek.

Nem rögzíti az euró árfolyamához a frankét Svájc – erről Johann Schneider-Ammann, Svájc gazdasági minisztere beszélt egy közszolgálati rádiónak nyilatkozva. A tárcavezető kétli, hogy a negatív kamatszintek alkalmazása megtörné a frank erősödését. Schneider-Ammann utóbbi véleményét arra alapozza, hogy a svájci deviza nagyot erősödött más európai valutákhoz képest, mivel a pénznemet a befektetők egyfajta menekülő útnak tekintik a gazdasági bizonytalanságok miatt. Hasonlóan erős a japán jen is, amit az ázsiai piacokon preferálnak – Japán legutóbb 50 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított a pénznem gyengítésére, gyakorlatilag eredménytelenül. Hogy a valuta erősödését akadályozzák, a Svájci Nemzeti Bank szerdán a kamatcsökkentés mellett döntött és irányadó, három havi bankközi kamatlábra vonatkozó kamatcélját a korábbi 0,00-0,75 százalékról 0,00-0,25 százalékra mérsékelte.