A családi házak szigetelése energiapazarlóbb, mint a panelek esetében

A kormány múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forintnyi támogatását az érdeklődők pillanatok alatt elkapkodták. A folytatás ráadásul azért nem látható, mert a hazai háztartások háromnegyedének nincs saját megtakarítása egy esetlegesen később meghirdetett újabb pályázatra.

A Knauf Insulation szakértői szerint, a magyar lakóépületek fűtési és melegvízenergia-igénye (360 petajoule), majdnem ugyanannyi, mint amennyi energiahordozót az összes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka ráadásul nem a társasházakban vagy a panelekben, hanem a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor – gáztüzelést feltételezve – évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ám ennek elérése a cég szakértői szerint vágyálomnak tűnik. „Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére annak ellenére nincs életképes ösztönző program, hogy a lakóépületek zömét a következő évtizedekben is használni fogjuk. Az energiahatékonysági korszerűsítés és szigetelésük tehát elodázhatatlan.

Nemzetközi példák azt sugallják, hogy egy energiahatékonysági beruházások megállnak a saját lábukon. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá. Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója a Világgazdaság.hu-nak adott interjúja szerint a lakástulajdonosok 22 százaléka készül csak valamilyen épületenergetikai beruházásra, 60 százalék, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támogatás mellett vágna bele a korszerűsítésbe. Eszerint még mindig marad több mint 300 ezer háztartás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni ilyen célra. E munkálatok a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, főként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak a Világgazdaság szerint.