7 feszültségoldó tipp! Amit az osztatlan közös tulajdonról tudni kell

Az osztatlan közös tulajdonban lévő telek és ingatlan nem túl szerencsés, különösen ha a tulajdonosok nincsenek jó viszonyban, valamelyikük jelzáloghitelt akar fölvenni vagy építkezni szándékozik. Az ingatlanmagazin.com annak járt utána, hogy ilyen esetekben mi a teendő, valamint mire kell figyelniük a vevőknek és az eladóknak.

1. Rögzítsék írásban a tulajdoni hányadokat!

A közös telek tulajdoni viszonyait mindenképpen célszerű valamilyen megállapodásban rögzíteni. Ezt természetesen meg lehet tenni szóban is, de sokkal biztonságosabb, ha a felek írásban rögzítik a megbeszélteket. (Még akkor is, ha a tulajdoni hányadok családon belül oszlanak meg.) Ezzel elkerülhető, hogy egy esetleges vita miatt a tulajdonosok akár évekig a bíróságra járjanak, ahol aztán a felek jogszerű érdekeit figyelembe véve döntik el, ki hogyan járhat be a telekre, hol parkolhat, hol kapálhat a veteményesben és hol játszhat a gyerekkel.

Ezért szerződéskötéskor érdemes minden apróságra kitérni. “A használati viszonyokat rendezésekor nem csak a felek által használt telekrészeket érdemes egyértelműen meghatározni, hanem célszerű rendelkezni a közművekről is: tisztázni kell, a felek hogy
számolnak el a közszolgáltatókkal, van-e saját mérőórájuk, és ha nincs, hogyan osztoznak a díjakon”- hangsúlyozza dr. Ruszthi Hunor ügyvéd, aki szerint ez a sok problémával és feszültséggel járó tulajdoni forma, ha csak lehet, kerülendő.

2. Tennivalók hitelfelvétel előtt

Az osztatlan közös tulajdonban lévő telek megosztását a tulajdonosok tipikusan akkor szokták kezdeményezni, amikor valamelyikük meg akarja terhelni saját tulajdoni hányadát. Ilyenkor a jelzáloghitel felvétele miatt válik szükségessé a viszony rendezése, méghozzá azért, hogy a másik tulajdonos biztonságban érezhesse magát. Ilyenkor is az első pontban már említett megállapodást kell megkötni, ám a bankok ezt csak úgy fogadják el, ha ügyvéd is ellenjegyzi azt. A közös tulajdonban lévő ingatlan  megosztását – ha csak nem az egész szolgál fedezetül – a bankok is előírják. Fontos megjegyezni, hogy az ilyenkor aláírt dokumentum ugyan hivatalos, de nem alkalmas arra, hogy a tulajdonosok a földhivatalba benyújtsák, és így a telekkönyvben is rendezzék a tulajdoni viszonyokat. Az ingatlan papíron továbbra is osztatlan közös tulajdonban marad, ami később még gondokat okozhat, ugyanis a bírói gyakorlat alapján a megosztási szerződés a tulajdonosok jogutódjaira nem terjed ki. Ezért ha új tulajdonosa lesz a megosztott ingatlan egyik részének, akkor a régi és az új tulajdonosoknak újabb szerződésben kell rögzíteniük a feltételeket.

3. Mikor nem osztható meg a közös telek?

Ha a telekméret lehetővé teszi, a parcellát akár két külön ingatlanként is be lehet jegyeztetni a földhivatalnál. Ehhez azonban a létrejövő telkeknek el kell érniük az önkormányzat által előírt minimális nagyságot. (Van például olyan kerület, ahol az ezer négyzetméteres parcellát meg lehet osztani, de olyan is, ahol ekkora telekből nem alakítható ki két önálló ingatlan.)

4. Teendők, ha az egyik tulajdonos építkezni akar

Kettéosztás híján ilyen esetekben többnyire az történik, hogy a ráépítést végző tulajdonos tulajdoni hányada értékesebb lesz. “Ezt már be lehet, sőt be kell jegyeztetni a földhivatalban, méghozzá úgy, hogy a tulajdonostársaknak készíteniük kell egy megállapodást arról, hogyan rendezik a tulajdoni viszonyokat, és ez alapján hogyan akarják módosítani a tulajdoni hányadokat” – mondja ügyvéd szakértőnk.

Ha ráépítés történik, egyébként is építési engedélyt, majd használatbavételi engedélyt kell kérni, a változást pedig be kell jegyeztetni a földhivatalban. Ráépítéskor a tulajdonostársnak előre alá kell írnia a hozzájáruló nyilatkozatot. Amikor ezt a dokumentumot aláírják, célszerű egy megosztási megállapodást, vagy legalább egy előzetes megállapodást is kötniük, hogy az építkezés befejezésekor rendezni lehessen a tulajdoni viszonyokat.

5. Hogyan osztható meg egy társasházi telek?

A telek megosztása társasházak esetében is lehetséges: ilyenkor a parcella elvileg osztatlan közös tulajdonban marad, ám fokozatok ez esetben is vannak. A szervezeti és működési szabályzatban például meghatározható, hogy a tulajdonosok mely kertrészt művelik, tartják karban. A telek ettől függetlenül osztatlan közös tulajdonban marad, és valamennyi tulajdonostárs jogosult azt használni.

Arra is van azonban mód, hogy a tulajdonosok egy-egy telekrészre használati jogot alapítsanak. Ezt a földhivatalba sem kell bejegyeztetni, elég, ha a társasház alapító okiratában meghatározzák, hogy egy adott telekrészt valaki kizárólagosan használhat. Az alapító okirat akár a tulajdonostárs külön tulajdonába is adhatja az adott telekrészt. Ilyenkor az adott lakást nem lehet eladni másképp, csak az adott telekrésszel együtt, kivéve persze, ha a tulajdonosok módosítják az alapító okiratot.

6. Ikerházak közös telken

Amennyiben az ikerházak közös telke nem osztható meg, célszerű társasházat alapítani, és kerítéssel elválasztani a két ingatlanrészt. Ezzel együtt az alapító okiratban rendelkezni kell a telekrészek kizárólagos, albetéthez kapcsolódó használatáról is.

7. Földszinti lakás, saját kerttel

Többlakásos társasházaknál gyakori, hogy a közös tulajdonban lévő telket csak a földszinti lakók használják. Érdemes erről megállapodást is kötni, ebben pedig kitérni arra is, hogy a locsolási költségeket ki és hogyan fedezi. Erre azért van szükség, mert a kert öntözését a ház a közös költségből fedezi, ám ha a kertet csak a lakók egy meghatározott köre használja, már nem igazságos ez a megoldás. Ilyenkor közgyűlési határozat alapján célszerű külön kerti mellékmérőt fölszereltetni, a vízdíjat pedig a kertet használó tulajdonosokkal megfizettetni.