10 milliárdos projekt Buda szívében

Építési telkek kialakításával hívnak életre új lakóövezetet a Madárhegyen. A Futureal csoport ingatlanfejlesztése a XI. kerületben a környék budai presztízsjellegét erősíti majd. Ezt jelzik az árak is: a 71 darab ezer négyzetméteres telekért 45-55 ezer forintot kérnek a vevőktől négyzetméterenként. A beruházás egyébként Magyarországon eddig ismeretlen konstrukcióval indult: a kerületi önkormányzat és a fejlesztő ugyanis nyílt végű ingatlanalapot hozott létre.

A korábban az önkormányzat tulajdonában álló utolsó nagyméretű üres terület is beépül a XI. kerületben, ahol egy összesen 10 hektáros darabon alakítanak ki építési telkeket egy 10 milliárd Ft-os projekt keretében. A zöldövezeti környezetben egy-egy ingatlan tulajdonosa ezer négyzetméteres terület gazdája lesz, a cél ugyanis nem a minél nagyobb beépítettség, hanem a természetközeli jelleg megőrzése volt Budapest egyik legtisztább levegőjű részén.

Éppen ezért 15%-os a beépítés határa a területen, ami azt jelenti, hogy – a 7,5 méteres magassági korlát figyelembe vételével – 150 négyzetméteres alapterületen két szint plusz tetőteres házak építhetők – fejtette ki Futó Péter, a Futureal csoport elnöke. Az utak kiépítését követően 8,2 hektáros területből gazdálkodhatnak, és itt 71 építési telket alakítanak ki. A közművesítés során gázvezetéket és csatornát alakítanak ki – ami az utóbbit illeti, a csapadékvíz és a szennyvíz elvezetésére külön hálózatot -, és az erősáramú, a gyengeáramú rendszer és a közvilágítás is elkészül, a rendes vízvezeték mellett pedig tűzi vízvezetéket is építenek, hogy szükség esetén ne okozzon problémát az oltás.

Az ingatlanfejlesztő elképzelése szerint hat hónap alatt készültek volna el a munkával, a kivitelező Strabag azonban végül rövidebb határidővel vállalta a teljesítést, így a munkálatok április 18-i megkezdését követően augusztus 20-ra már végeznek a feladattal, és a tulajdonosok birtokba vehetik ingatlanjaikat. A 71 telek közül egyébként már 52 gazdára talált. Az árazást illetően szofisztikált módszert választottak, és a jobb telkekért magasabb összeget kérnek, négyzetméterenként körülbelül bruttó 55-60 ezer Ft-ot. Az elnök úgy véli, reális elképzelés, hogy tavasszal már elkezdenek “nőni” a házak a Madárhegyen. Futó szerint a terület legnagyobb értéke az óriási zöldfelület lesz, hiszen 75%-ban zöld övezi majd a házakat. Ráadásul marad a domboldalon további 10 hektár zöldterület, ami a későbbiekben sem lesz beépítve.

A Madárhegy, a Kinizsi-laktanya és a budaörsi reptér fejlesztése alapvető változásokat idéz elő a kerületben, de persze egy sor más fejlesztés engedi látni, hogy az elmúlt 10-12 évben Angyalföldet jellemző fejlődés áttevődött Dél-Budára – jelentette ki Molnár Gyula, a XI. kerület polgármestere, aki szerint a működő tőke érdeklődése és jelenléte jelzi: ma ez az egyik legvonzóbb városrész Budapesten. A madárhegyi beruházás a kerület és a város szempontjából egyaránt vonzó fejlesztés, és hozzájárul ahhoz, hogy Buda presztízsjellege megmaradjon, sőt erősödjön. Ennek érdekében a helyhatóság ígéretet tett arra, hogy humáninfrastruktúráról gondoskodik, tehát oktatási intézmények és szolgáltató létesítmények rendelkezésre állnak majd a környéken. A polgármester hozzátette: a most startolt fejlesztés olyan konstrukcióban jön létre, amelyik egyfelől garantálja, hogy az önkormányzat a lehető legnagyobb profitot fogja tudni realizálni, másfelől biztosítja, hogy mindvégig maradjon meg az önkormányzati kontroll.

A konstrukció lényege, hogy a Futureal csoport és a XI. kerületi önkormányzat közösen nyílt végű ingatlanalapot hívott életre – részletezte Lakos Imre alpolgármester. Az alap jegyeit fele-fele arányban jegyezte le a két partner. A madárhegyi telkeket először egyébként vissza kellett vásárolnia az önkormányzatnak, hiszen ezek jelentős részben magántulajdonban voltak. Végül kialakult egy több mint 10 hektáros földterület, az utolsó olyan egybefüggő rész a fővárosban, amely alkalmas önálló városrész kialakítására – szögezte le az alpolgármester, hozzátéve: éppen emiatt külön pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, amelyen – átlátható és bármikor ellenőrizhető módon – a Futureal adta a legmegfelelőbb ajánlatot.

Hasonló módszert egyébként mindenhol érdemes alkalmazni, ahol nagyobb egybefüggő terület áll rendelkezésre – magyarázta kérdésünkre Lakos, hozzátéve, hogy a kerületben már nemigen akad erre példa. A Bogyó utcában az egykori IKV-telep esetén gondolkodnak még a hasznosítás mikéntjén, itt szintén pályáztatják a hasznosítást. A madárhegyi alap jegyeit egyébként az önkormányzat bármikor eladhatja, de ezt egyelőre nem tervezik.

A Madárhegy olyan városrész lesz, amely miatt még többek számára lesz vonzó a főváros – jelentette ki a főpolgármester. Demszky Gábor a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva közölte: tavaly – a külföldieket is beleszámítva – 3800-zal gyarapodott a budapesti lakosok száma, egy kis faluval bővült tehát a lakosság. A főváros kezdi visszahódítani azokat, akik néhány esztendővel ezelőtt elhagyták a várost – értékelte Demszky, aki szerint ennek fő oka, hogy a fejlesztési elképzelések elkezdték éreztetni hatásukat, elképesztő ütemben épülnek a lakóparkok. Megfordult a tendencia, és amihez az európai nagyvárosokban 30-40 év kellett, ahhoz nálunk elég volt tizenhat is. 2004-ben ugyanis már ismét többen költöztek be a fővárosba, mint ahányan kiköltöztek – igaz, akkor még csak 100 fő volt a különbség.