10%-kal emelkednek a lakásárak?

Az Ecostat 2007. II. negyedévi ingatlan-barométerének az év első negyedévi értékéhez viszonyítva 4.6 százalékos emelkedése főleg az ingatlan-beruházó és ingatlan-forgalmazó vállalkozások kiugróan magas optimizmusát tükrözi.

E növekvő várakozást részben alátámasztja a KSH 2007. első fél évi legfrissebb jelentése a lakásépítésekről, építési engedélyekről, amely szerint a használatba vett lakások száma 2 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához mérten. Továbbá több mint 21 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, amely 7 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. Az átlagosnál jobban nőtt (6%-kal) a vállalkozások által épített és értékesítésre szánt lakások száma. Az Ecostat szerint akár 10%-kal is emelkedhetnek a lakásárak.

Stagnáló lakáspiac

Az ingatlanpiacot középtávon élénk növekedés jellemezte, a dinamikus fejlődést az utóbbi években kiegyensúlyozott bővülés, majd 2006-2007-ben kisebb lanyhulás követte. A teljesítmények összetétele megváltozott. Az előző években a lakásépítések volumene magas volt, az irodapiac virágzott, a szállodaépítés, a kereskedelmi és ipari ingatlanok létesítése 2005-ben tetőzött. 2006-ban sem a létesítés, sem a forgalmazás nem érte el a bázisidőszaki szintet. A lakásépítés visszaesett, ezt csak részben kompenzálta a piac más szegmensének teljesítménye. 2006-ban a két évvel korábbi 44 ezer lakásszámmal szemben 34 ezer lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt.

2007-ben a lakáspiac stagnálásával, illetve kismértékű csökkenésével számol az Ecostat a kereslet szűkülése miatt. A telekpiac telítettség közeli állapotban van, a kereslet-kínálat egyensúlyba került, helyenként túlkínálat érzékelhető. Az árak az átlagos inflációt közelítő mértékben emelkednek.

A rendelkezésre álló információk, kapcsolódó adatok alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az átadott lakások második negyedévi növekedése egyszeri tényezők hatása-e, vagy esetleg a trendforduló kezdete. A korábbi tapasztalatok, átfutási idők alapján valószínűsíthető, hogy a megépített és használatba vett új lakások száma tartósan a jövő év elejétől fog növekedni.

A bankok jelzései szerint a lakáshitelek felvételének üteme visszaesett, ugyanis a hitelállomány tavaly ilyenkor 6.2 százalékkal gyarapodott, az idén pedig csaknem fele ilyen ütemben, 3.3 százalékkal nőtt január-március hónapokban. A lakossági hiteleket szinte teljes mértékben devizában veszik fel a kedvezőbb kamatfeltételek és az enyhébb kötöttségek miatt. A kedvező kamatok miatt szinte kizárólag svájci frankban adósodnak el az igénylők, a tartósan erős forint fokozza a deviza alapú hitelek iránti bizalmat. A piacalapú hitelek átlagos nagysága 5.5 millió forint.

Az egyensúlyjavító intézkedések a korábban kiadott hitelek törlesztésére is kihatnak. A bankok legfrissebb jelzései szerint a problémás lakáshitelek volumene nem lesz jelentős, a pénzintézetek a visszatérítést megkönnyítő intézkedésekkel kívánják a veszélyt elhárítani, vélhetően eredményesen.