Segítség, átvertek! A csaló bérlő hamis szerződéssel megszerezte az ingatlanomat!

Mit tehetünk akkor, ha már megtörtént a baj, és a földhivatal már be is jegyezte a lakásunkra a csaló tulajdonjogát? Ilyen esetben úgynevezett törlési pert kell indítanunk, amelyben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését és az eredeti állapot helyreállítását, vagyis a tulajdonjogunk visszajegyzését kell kérnünk a bíróságtól.

Ahhoz viszont, hogy a bíróság a korábbi bejegyzés törlésére, valamint a tulajdonjogunk visszajegyzésére irányuló kérelmünknek eleget tegyen, a keresetben annak a megállapítását is kérnünk kell, hogy a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló jogviszony ‒ a cikkünk példájánál maradva a hamisított adásvételi szerződés ‒ érvénytelen (semmis), vagy már eleve létre sem jött.

További problémát jelenthet annak eldöntése, hogy a hamisított adásvételi szerződés érvénytelenségére, vagy inkább annak a létre nem jöttére érdemes hivatkozni, de a döntés meghozatalába segítség lehet, hogy míg érvénytelenségi kereset esetén tárgyi illeték-feljegyzési jogunk van, addig a szerződés létre nem jöttére történő hivatkozásnál a perindításért még akkor is, ha a hamis szerződés bűncselekmény eredményeként „jött létre”, az általános szabályok szerinti 6% illetéket kell fizetnünk.

Ki kell ábrándítanunk a kedves olvasót, ha úgy gondolja, hogy amennyiben a csalót sikerül leleplezni, vád alá helyezni, és elítélni, akkor a büntetőbíróság amellett, hogy verdiktet hoz a csaló felett, a pórul járt lakástulajdonos kérelmére hivatalból fog intézkedni az eredeti állapot helyreállítása, és így a lakástulajdonos tulajdonjogának a visszaállítása iránt.

Nos, a bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a büntetőbíróságok az ilyen tárgyú ügyekben a lakástulajdonosok ezen polgári jogi igényét – teljesen érthetetlen módon ‒ rendszerint nem teljesítik, hanem azt egyéb törvényes útra terelik.

Ahogy az látható, a bajba jutottaknak bizony nincs könnyű dolguk, ha a jogi útvesztőkben egyedül, ügyvédi segítség nélkül akarják érvényesíteni a jogos tulajdoni igényüket.

Szerzőnk dr. Bihary Ákos ügyvéd, a Jogadó Blog szakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu