Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony

A bérbeadási céllal épített hazai ipari ingatlanok csupán harmada, mintegy 2,1 millió négyzetméternyi raktár, csarnok és logisztikai központ tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A megfelelően szigetelt és belső logisztikai infrastruktúrával is rendelkező ipari ingatlanállomány minden méretkategóriában telített, szinte alig lehet kiadó vagy eladó létesítményt találni annak ellenére, hogy ezek regisztrált bérleti díja akár duplája, vagy háromszorosa is lehet a régi ipari ingatlanokénak ­­­­— derült ki a Knauf Insulation valamint a Raktár.info szakmai portál közös felméréséből. 

Versenyelőny az energiahatékonyság

Magyarországon jelenleg kb. 2,1 millió négyzetmétert tesz ki a bérbeadási céllal, jellemzően 2000 után épített modern és energiahatékonysági szempontból is korszerű ipari ingatlanállomány, amivel a lakosság arányához viszonyítva ­­­­— Csehország után, de Lengyelország előtt ­­­­— ezüstérmesek vagyunk Közép-Európában. Az úgynevezett régi ipariépület-állomány méretét nagyon nehéz megbecsülni, de vélhetően 4 millió négyzetméter, vagyis kétszer annyi, mint a modern épületek alapterülete.

„Az ipari ingatlanoknak elsősorban jövedelemtermelő funkciója van, amelyben meghatározó szerepet tölt be az ingatlan energiahatékonysága, hiszen nem mindegy, hogy az ipari ingatlanok bérlői, vagy tulajdonosaik a megtermelt jövedelem mekkora hányadát kénytelenek fűtésre vagy hűtésre fordítani” ­­­­— mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Kijelenthető tehát, hogy az ipari ingatlanok energiahatékonysága versenyelőnyt jelent, az újra emelkedésnek indult energiaárak idején, ezen egy vállalkozás sikeressége is múlhat” ­­­­— tette hozzá a szakember.

Egy korszerű, acélvázas ipari ingatlan oldalfalán ma már nem ritka a 20-25 cm vastagságú tűzálló kőzetgyapot szigetelés, tetején pedig a 25-30 cm vastagságú, lépésálló kőzetgyapot szigetelés sem, amellyel az épület a legszigorúbb energiahatékonysági normáknak is megfelel. Egy ilyen, megfelelő vastagságú szigeteléssel rendelkező ipari épület fajlagos üzemeltetési költsége akár 40-50 százalékkal is kisebb lehet, mint egy nem szigetelt, korszerűtlen ipari épületé.

Megfelelő szigeteléssel csökkenthetők a költségek

A Knauf Insulation és a Raktár.info felmérése rávilágít arra is, hogy az ipari ingatlanok energiahatékonysága közötti különbségek a bérleti díjakban is megmutatkoznak. A bérleti díjak emelkedésének dinamikája 2018 első felében tovább nőtt; a modern ipari/logisztikai csarnokok kínálati bérleti díja már jellemzően 4,3-4,5 Euro/m², az átlagos regisztrált bérleti díj pedig 4 Euro/m². A régi ipari ingatlanok bérleti díja – lokációtól, állapottól, mérettől és műszaki lehetőségektől függően – akár fele vagy negyede is lehet egy korszerű, energiahatékony ipari épület bérleti díjának.

„Egy kitűnő helyen lévő, korszerű műszaki színvonalú, gyorsan variálható belterű, irodákat és szolgáltató egységeket is magába foglaló raktár esetében akár kétszer akkora is lehet a bérletet és az üzemeltetést tartalmazó összes díj, mint az elavultaknál” ­­­­— mondta Mester Nándor, a Raktár.info oldalt is üzemeltető, Otthontérkép Csoport vezető elemzője.

Ilyen korszerű ipari ingatlanok Magyarországon, a 2000-es évek után jellemzően Budapesten és vonzáskörzetében, valamint nagy autóipari és ipari beruházások helyszínein, Győrben, Kecskeméten, Székesfehérváron, Tatabányán és Miskolcon épültek.

Kevés az üres energiahatékony ipari ingatlan

A szigetelőanyag-gyártó és a raktárhirdetési portál felmérésének adatai szerint, 2007-től, de a válság évei alatt különösen, minden méretkategóriában nagy számban voltak kiadó ipari ingatlanok, amelyek száma 2013 óta folyamatosan csökken. Budapesten és környékén napjainkban például már alig hirdetnek kiadó vagy eladó csarnokot, raktárat vagy logisztikai központot. Az országnak ezen a részén már leginkább csak a 100 négyzetméter alatti, vagy pedig 1000-5000 négyzetméter közötti ipari épületekben van még szabad kapacitás, szinte csak elvétve lehet már közepes nagyságú, 500-1000 négyzetméteres, vagy nagy alapterületű, 5000 négyzetméter feletti ingatanokat találni.

A népszerű útvonalak mellé tömörülnek a raktárak

Nemcsak a lakóingatlanoknál, de a raktárak esetén is kiemelkedően fontos a lokáció. A megfelelő hely kiválasztásával sok kellemetlenségtől lehet megszabadulni, ráadásul rengeteg pénz és idő spórolható meg. A legtöbb raktár értelemszerűen az elkerülő, az M0-ás autóút mellett található, itt ugyanis 2010-től kezdődően raktár komplexumok tucatjait húzták fel. Ezt követi az M1-es, az M3-as és a 2012-ben — raktárszám szempontjából — sokkal szebb napokat látott M5-ös. A sort a Balaton felé vezető M7-es és a délre tartó M6-os zárja. Egyértelmű, hogy az autópályák menti raktárak szép jelzőszámai annak, hogy melyek gazdasági szempontból az ország kedvelt régiói.

Új trend: raktárban iroda

A magas belvárosi irodabérleti díjak miatt egy új trend van kialakulóban; egyre több vállalkozás hagy fel a külön belvárosi irodaközponttal és dönt úgy, hogy irodáját a raktáron belül alakítja ki. Ez főleg a kisebb és közepes vállalatokra jellemző, amelyek még akkor is élnek ezzel a lehetőséggel, ha a munkatársak egy részének többletutazást jelent a belső kerületek helyett a külvárosba vagy az agglomerációba kijutni. Ez a trend az ipari ingatlanok energiahatékonyságának kérdését is új dimenzióba helyezi, mivel azokat a téli hidegek és a nyári melegek okán még fontosabb megfelelő, a nagy hőingadozást megakadályozó szigeteléssel ellátni.