Orbán: kisebb, de erősebb állam

Orbán Viktor miniszterelnök ma délutáni parlamenti beszédében részletezte új akciótervét. Ismét megerősítette korábbi bejelentéseit, lesz különadó, a magánnyugdíjpénztárakból vissza lehet lépni az államiba, ígéretet tett a bürokrácia leépítésére.

Az állam piacosítása öngyilkos modell. Mint mondta, az államnak csak a közérdeket szabad képviselnie, egy kisebb, de erősebb állam kell. Minden magánérdekeket kisöprünk az állam működéséből, tette hozzá a miniszterelnök. Ismét megerősítette, hogy a 2. akcióterv három fő célja: a közterhek arányos elosztása. Emellett a kormány elkötelezett az „értelmetlen bürokrácia” lebontásában, illetve a munkahelyek megőrzésésben. Az állam nem volt jó gazda, mivel magánérdekeket vett a nyakába, de a közérdek mentén működő állam jó gazda lehet.

Ahogy várható volt, a korábbi PPP-rendszer várhatóan megszűnik, a korábbi szerződéseket felülvizsgálják. Mint hangsúlyozta, „az esetek túlnyomó többségében a kötelezettséget az állam vállalta, a hasznot a magánérdek kapta”.

A napokban ismertté vált különadókról szólva: a választások második fordulója után leköszönő kormány az energetikai cégekkel kötött szerződésekben összesen 178 milliárd forintról mondott le. Megerősítette: „három évre tervezzük a különadókat.”

Az állam engedi a visszalépést a magánnyugdíjpénztárból, és az állam garantálja, hogy a visszalépők a megtakarításaikhoz hozzáférjenek, csak az állami nyugdíj biztonságos – mondta.

Az értelmetlen bürokráciára egy konkrét példát emelt ki a miniszterelnök: a MÁV és a Volán egy közös holdingba kerül. Az egyszerűsítéssel 5%-t lehet spórolni. Az arányos közteherviselés kapcsán: „aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit adózik, és a gyerekek után kedvezmény jár. Átlátható lesz az adórendszer, egyszerű és tervezhető. De senki sem bújhat ki alóla. “Egy adó egy kulcs”. Ezzel mindneki jobban jár, de nem lehetnek potyautasok.”

Német típusú szakképzési rendszer indul, részmunkaidős foglalkoztatás támogatása hölgyek esetében, a tb-járulék kedvezménye által, aki 8 óra helyett kétszer négy órában foglalkoztat női munkaerőt, annak 27 százalék helyett 20 százalék tb-járulékot kell fizetnie. A vidékfejlesztés terén Széchenyi-Kártya és forgóeszköz-hitel konstrukciókat indítanak az agráriumban.

Eltörlik az elvárt jövedelem határát, egyszerűbb lesz az önfoglalkoztatás. Olcsóbb fejlesztéspolitika: kevesebb adatlap, egyszerűbb pályázatok lesznek. Az áthidaló kölcsönök aránya 75 százalékra emelkedik.

A közérdek mostantól legalább olyan erős mint a magánérdek, és ha a helyzet úgy kívánja, akkor még erősebb is lehet. “Így tettünk a vörösiszap katasztrófa után is” – utalt a MAL Zrt. állami irányítás alá vételére. Aki mulat, annak fizetnie kell, zárta a miniszterelnök beszédét.

Elsőként Schiffer András reagált a beszédre, aki kifejezetten a rohamtempót kifogásolta. Szerinte a távközlési cégekre kivetett adó a multikkal versenyző kis magyar vállalkozásokat akár tönkre is teheti. A multik adóztatásával ugyanakkor mélyen egyetértene, de szerinte a válságadók nem mérséklik a multik versenyelőnyét. Egyetért a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásával is, ám a módszerrel itt is erősen kérdőjeles, aggályos. A adócsökkentés viszont csak a gazdagoknak kedvez, mint mondta, “rendkívül igazságtalan jövedelemátcsoportosítást eredményez”. Szerinte a válságadókra az adócsökkentések miatt van szükség, ám ez így „pénzbehajtás”. A multik túlerejét nem különadókkal, hanem szabályozássak kell szabályozni. Bírálta a kormány „jogállami kereteket feszegető” politikáját is.

Vona Gábor reagálásában támogatandónak tartotta a javaslatok többségét, így az energiaszektor különadóját, de a kiskereskedelmi különadót keveselte. Mint kiemelte, félő, hogy a kereskedelmi cégek a beszállítókra terelik a különadót. A PPP konstrukciók leállítása is támogatható – tette hozzá a pártelnök. Schifferhez hasonlóan ő is aggódik, hogy a telekommunikációs adó tönkreteheti a kisebb, főleg magyar szereplőket. Javasolta, hogy profit kivitele esetén száz százalékos különadóval sújtsák a cégeket. A magánnyugdíjpénztár államosításával teljes egyetért, ám ő – Schifferrel ellentétben – éppen hogy a lassúságot emelte ki.

Mesterházy Attila szerint Orbán korábbi politikája és a jelenlegi között nincs túl sok összefüggés. Orbán korábban pont azt a Robin Hood adót bírálta, amit a szocialista kormány vetett ki az energiaszektorra. Bírálta a kereskedelmi különadót is, hiszen az alól pont a CBA bújhat ki, mely szerinte nagy barátja a Fidesznek és személy szerint Orbán Viktornak. A pártelnök szerint a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonása hárommillió magyar munkavállalót érintenek, az adóreform pedig az alacsony jövedelműeket és gyermekteleneket hoz nehéz helyzetbe. A különadókat átháríthatják a fogasztókra,  elbocsáthatnak alkalmazottakat, visszafoghatják beruházásaikat, esetleg kevesebbet fizetnek beszállítóiknak. A telekomadó valószínűleg ellentétes az EU szabályaival.