Jól működik a “parkosítás”

Miközben az 1996-ban első ízben meghirdetett ipari parki pályázat sikeres lebonyolítása után 28 ilyen, a vállalkozásokat egy helyen tömörítő létesítmény működött Magyarországon, 2008-ban, az utolsó olyan évben, amelyre rendelkezésre állnak komplett adatok, ez a szám már 206 volt.

(Tavaly egyébként további négy terület nyerte el ezt a címet.) Míg 1997-ben az e parkokban működő cégek árbevétele 619 milliárd forintra emelkedett, tavalyelőtt már annak mintegy tizennégyszeresét tette ki ez az összeg. A program az idén is folytatódik: a szaktárca, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az idén ismét meghirdette ipari parki pályázatát (a kiírás részleteiről a 6. oldalon olvashatnak).

Magyarországon az első ipari parkot 1992-ben, Győrben hozták létre, ám e létesítmények csak 1994 után kezdtek el országos szinten is szerveződni. Az ilyen objektumok fejlesztésébe a kormány 1996-ban az ipari park cím támogatási pályázat kiírásával kapcsolódott be. Kezdetben ezek a parkok a gazdaság konszolidálásának részeként és eredményeként jöttek létre, s alapvető céljuk a munkahelyteremtés és a fejlett technológia bevonása volt. Mára azonban a gazdaságfejlesztés és az innováció jelentős tényezőivé váltak Magyarországon – közölték lapunkkal a szaktárcánál.

Az ipari parkokban működő vállalkozások száma több mint tízszeresére – 320-ról 4051-re – nőtt, a megvalósult beruházások mértéke is megtízszereződött, és 2474 milliárd forintot tett ki 2008-ban. Az ipari termelés harmadát – az ipari export több mint harmadát – az idetelepült cégek állítják elő. A foglalkoztatottak száma 12 év alatt több mint hétszeresére emelkedett, ezzel a magyar állam után az ipari parkok váltak a legnagyobb foglalkoztatóvá.
A program emellett más célokat is szolgál – mutattak rá a tárcánál: a parkok jelentősen hozzájárulnak a régiófejlesztéshez is azáltal, hogy segítik a térségek gazdasági erejének növelését, versenyképességük fokozását.

A vállalkozások igényeinek megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási színvonal alkalmas arra, hogy támogassa a működő tőke beáramlását és a gazdasági növekedést. E fejlődés eredményeként differenciált szerkezet alakult ki, amely igazodik az egyes térségekhez. Így „szakosodnak” a parkok, például kereskedelmi és szolgáltató területek, logisztikai és infoparkok is vannak, s néhány éve az NFGM bevezette a kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park, illetve az integrátor ipari park címet is.