A logisztikai piac elefántjai

A magyarországi logisztikai cégek az elmúlt években jelentős sikereket könyvelhettek el, a hazai szolgáltatás gyakorlata és színvonala megfelel a nemzetközi átlagnak. Kérdés, hogy a válság milyen hatással lesz a logisztikai piacra, és mely cégek lesznek a pénzügyi-gazdasági válság hosszú távú nyertesei.

A logisztikai szakma jól teljesített az elmúlt években, amint az a KPMG nemrég publikált “Logisztikai outsourcing Magyarországon 2009” tanulmányából kiderült. Ennek következtében mára a kiszervezettség foka hazánkban a legtöbb logisztikai tevékenység esetében megfelel a nemzetközi átlagnak, és a szolgáltatások tekintetében kínálati piac jött létre. Ezt igazolja, hogy a kiszervezést végző cégek 57%-a véli úgy, hogy sok logisztikai vállalkozás kínál magas színvonalú szolgáltatásokat, a kínálati verseny már létezik. 2003-ban még a kihelyezést végző cégek 38%-a vélekedett így.

Az elmúlt öt évben hazánkban megtörtént az outsourcing-piac konszolidálódása, melyet a piac tisztulása és jelentős koncentrálódása is elősegített. Ugyanakkor a logisztikai outsourcing-piac mind kínálati, mind keresleti oldalon egyensúlyba jutott, a megbízók nem akarnak újabb logisztikai funkciókat kiszervezni, és a logisztikai cégek sem tervezik újabb szolgáltatások felvételét portfóliójukba.

Emiatt a piac további jelentős bővülésére nem lehet számítani, csak olyan mértékben, ahogy a kiszervezést végrehajtó cégek növekednek. Ennek oka, hogy a legtöbb cég esetében az elmúlt években megtörtént az üzletimodell-váltás, azaz a működésükhöz szükséges logisztikai szolgáltatásokat a piacról szerzik be és nem saját erőforrásokkal oldják meg.

Ilyen piaci környezetben érte a logisztikai szakmát a pénzügyi, gazdasági és hitelpiaci válság. Mivel a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatok termelése és értékesítése jelentősen csökkent, ennek megfelelően a logisztikai és szállítási igények is nagymértékben visszaestek, elsősorban az autógyártás, vas- és acélipar, építőipar, bútorgyártás területén, de a vegyipar, csomagolóanyag-gyártás, elektronika bizonyos ágazatai és a textilipar területén is erősen érezteti hatását a recesszió.

A válság minden közlekedési módra kihatással van. Európában 2009 első felében a légi cargo szállítás 23%-kal, a vasúti szállítás 46%-kal, a közúti fuvarozás 14%-kal csökkent 2008 azonos időszakát figyelembe véve. Bár a három szállítási mód közül a közúti fuvarozás visszaesése a legkisebb, a szakma borúlátását mutatja, hogy 2009 első hat hónapjában a 16 tonnás és annál nagyobb tehergépjárművek regisztrációja 46,4%-kal esett vissza az EU- és EFTA-országokban 2008-hoz képest. Térségünkben, az EU-tag volt szocialista országok esetében a visszaesés még nagyobb, 72,6%.

Kérdés, hogy milyen hatással lesz a válság a nemzetközi és hazai logisztikai szolgáltatókra. Mivel a logisztikai piac igen nagymértékben függ a megbízók iparágának alakulásától, szerencsésebb helyzetben vannak azok a szolgáltatók, amelyek nem specializálódtak egy-egy iparágra (pl. autóipar), hanem több szektorban is tevékenykednek. Szintén felértékelődik a társaságok tőkeereje és pénzügyi tartaléka, ugyanis a logisztikai cégek alacsony marginnal működnek, és a beszűkülő piacokon könnyen veszteségessé válhatnak, a hitelpiaci válság miatt viszont nehezen jutnak pótlólagos forrásokhoz. Különösen sújtja a krízis azokat a szolgáltatókat, amelyek az elmúlt években fogtak jelentős beruházásokba, és esedékes törlesztéseiket nehezen tudják kigazdálkodni.

A szűkülő piacokon tovább élesedik a verseny, a megbízók az amúgy is nyomott szolgáltatási díjakat próbálják leszorítani. Ennek eredményeként a nem kellően költséghatékony cégek veszteségessé válnak. A tőkeerős cégek ügyfeleik megtartása érdekében képesek felvállalni akár a veszteséget is, míg az amúgy életképes, de pénzügyi tartalékokkal nem rendelkező cégek rövid ideig sem tudják finanszírozni a veszteséges működést, és csődbe mennek, vagy a tőkeerős cégek felvásárolják őket.

Utóbbiak lesznek a válság hosszú távú nyertesei, akik az ismét növekedésnek induló logisztikai piacon nagyobb részesedéssel és kevesebb versenytárssal szembenézve működnek tovább. Olyanok ők, mint a szavannákon a nagy szárazságot túlélő elefántok. Az első esők után a legnagyobb és legzsengébb rügyekből falatozhatnak.