Különös: megtorpant a hipermarketek növekedése

A GfK Hungária Piackutató Intézet Stratégiai Levél 2009-2010 tanulmánya összefoglalja, milyen tendenciák, trendek jellemzik az elkövetkező másfél év piaci, gazdasági és kereskedelmi folyamatait.

A GfK Hungária Piackutató Intézet minden év őszén megjelenő, a
stratégiai tervezéshez segítséget nyújtó tanulmánya szerint az elmúlt
közel egy évben a szupermarketek tovább tudták növelni piacrészüket. A hipermarketek intenzív növekedése megtorpant, azonban az áruháznyitásoknak köszönhetően néhány éven belül várhatóan további 1,5-2 százalékponttal növelni tudják majd piacrészüket. Kizárólag az
adatokat vizsgálva, az egyes értékesítési csatornák teljesítményét
illetően el kell mondani, hogy az elmúlt közel egy év egyértelmű
nyertesei a szupermarketek, amelyek 2 százalékkal tudták növelni
értékbeli részesedésüket a háztartások napi fogyasztási cikk
bevásárlásaiból.

“A számok mögött a Plus diszkont lánc tagjainak
Spar szupermarketekké történő átalakítása áll, részben ez okozza a
szupermarket csatornában tapasztalható jelentős emelkedést, illetve a
diszkontok piacrészének csökkenését. Az elkövetkezendő időszakban a
szupermarketek helyzete előreláthatólag a válság ellenére is erősödni
fog, elsősorban a további áruháznyitásoknak köszönhetően” – elemezte az
okokat Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

A
diszkontok piaci részesedése a már említett Spar-Plus tranzakció miatt
egy százalékponttal csökkent. Ugyanezen okból a csatornán belül
rövidtávon további piacvesztés valószínűsíthető, azonban a Plus-ok
eltűnéséből eredő piacvesztést tompítani, majd hamarosan ellensúlyozni
fogják a további üzletnyitások, új szereplők esetleges piacra lépése a
szegmensben, a fogyasztók válság okozta takarékossági törekvései,
illetve a diszkontok elfogadottságának és kedveltségének növekedése
(melyhez a diszkontcsatornában működő láncok nagyban hozzájárulnak a
helyi igényekhez fokozatosan alkalmazkodó termékkínálatukkal,
stratégiájukkal). 

A hipermarketek intenzív növekedése körülbelül másfél éve megtorpant.Expanziójuk lelassult, ami érthető, hiszen bizonyos vásárlóerő és
lélekszám alatt célszerűbb kisebb alapterületű üzleteket működtetni. Új
piaci belépő középtávon nem várható, azonban néhány év távlatában a
meglévő láncok további áruháznyitásainak köszönhetően várhatóan további
1,5-2 százalékponttal növelni tudják piacrészüket.

A hazai
kisbolt-láncoknál mért vásárlások egyre inkább szóródnak a csatornák
között, hiszen szerkezetük folyamatosan fejlődik, és már régen eltértek
az eredeti, kisboltokat tömörítő beszerzési hálózat funkciójuktól, és
egyre több szupermarketet, kényelmi boltot, C&C áruházat (a jövőben
esetleg diszkontot) üzemeltetnek. A szupermarketek és a diszkontok
exkluzívabb megjelenésükkel, nagyobb termékválasztékukkal jobban
vonzzák a vásárlókat, ezért a hazai tulajdonú láncok kisboltjainak
szerepe fokozatosan csökkenni fog.

Annak ellenére, hogy a válság
hatására a fogyasztók egy része inkább az előre megtervezett, utazással
nem járó, visszafogott fogyasztás mellett dönt, melyben átmenetileg
nagyobb szerephez juthatnak a lakóhely közeli kis üzletek, egyre több
független kisvállalkozó dönt vállalkozásának felszámolása vagy
valamelyik hazai lánchoz való csatlakozása mellett. Így középtávon a
független kisvállalkozások számának és piacrészüknek a csökkenése
várható.

Áruházláncok megszűnése, továbbá az értékesítési lánc
lerövidítésére irányuló törekvések miatt erőteljesen csökkent a
Cash&Carry hálózatok szerepe, amely csökkenés előreláthatólag a
jövőben is folytatódni fog.

Kelet-Közép Európa országaiban a szupermarketek veszíthetnek súlyukból

Kelet-Közép Európa országainak csatornatípusait vizsgálva elmondható, hogy középtávon a diszkontcsatornában várható a legintenzívebb fejlődés,
elsősorban a nyugat-európai tulajdonban lévő diszkonthálózatok intenzív
expanziója révén. A hipermarketek piaci részesedése már nem nő
számottevően, a szupermarketek viszont veszíthetnek súlyukból.

A
GfK Csoport Kelet-Közép Európa számos országában évi rendszerességgel
végez kutatást a vásárlók viselkedéséről és preferenciáiról. A
legfrissebb, 2009-es kutatás eredményei szerint a hipermarketek
Romániában, Csehországban, Bosznia-Hercegovinában és Oroszországban a
legkedveltebbek. Fejlődésük Romániában volt a legintenzívebb, ahol egy
év alatt 29-ről 42 százalékra nőtt a hipermarketeket legfontosabb
élelmiszer-beszerzési helyként megjelölők aránya (2004-ben ez az adat
mindössze 6% volt). Romániában a hipermarketek terjeszkedése 2009-ben
előreláthatólag lelassul majd a kevesebb áruháznyitás miatt.

A szupermarketek pozíciója Horvátországban és Ukrajnában a legerősebb.Legnagyobb arányban a lengyel, az orosz és a cseh fogyasztók vásárolnak
a diszkontokban, ezzel szemben a csatornatípus nem, vagy csak
minimálisan elterjedt Bulgáriában, Ukrajnában, Szerbiában,
Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. Gyorsan terjed a
diszkontvásárlás Romániában, 2005-ben még csupán 1-2, 2008 év végén
pedig már 17 százalékos volt a csatornatípust előszeretettel választók
aránya. Ukrán és orosz specifikum az utcai standok, kioszkok és piacok
viszonylagosan nagy súlya ezen országok kiskereskedelmében.