Eltűntek az ír befektetők Budapestről

Kik vesznek Magyarországon ma lakásokat befektetési céllal? Miért tűntek el szinte teljesen az ír magánbefektetők a budapesti lakáspiacról? Milyen ingatlanokat keresnek a külföldi befektetők és átlagosan mennyi pénzt fektetnek itt be? Többek között ezekről beszélgettünk Péter Ágnessel, a külföldi befektetők számára lakásokat értékesítő One2One Property ügyvezető igazgatójával. Interjú.

Péter Ágnes meghívott előadója a december 4-én megrendezésre kerülő Portfolio Property Investment Forum-nak.

Portfolio.hu: Látsz valamilyen változást abban, hogy melyik országokból érkeznek a lakásvásárlók Magyarországra?

Péter Ágnes: Igen, nagyon markáns változást figyelhettünk meg. Jelenleg angol és spanyol befektetőkkel találkozunk szinte kizárólag, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy 50-50%-os részesedéssel lefedik a teljes piacot. Az írek gyakorlatilag teljesen eltűntek a piacról, hallani a piacon elvétve néhány ír befektetőkről, de a korábbi évekhez képest teljesen elenyésző már az arányuk. Az írek eltűnése a piacról összetett kérdés. A magyar piacra ők érkeztek meg elsőként 5-6 évvel ezelőtt, a külföldiek lakásbefektetétsi boom-ja velük kezdődött. Az ír befektetők jellemzően az átlagnál magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, ők akkor jöttek ide, amikor nem volt még jelzáloghitelezés külföldiek számára és az ingatlanvásárlás is nehezebb volt. Nagyon sokan közülük sok pénzt kerestek, de sokan meg is égették a kezüket. Köztudott, hogy sok ír befektető vásárolt akár 50%-os felárral ingatlant, hozzáteszem ugyanakkor, hogy legtöbb esetben a saját honfitársaiktól. De alapvetően azt gondolom, hogy nem azért tűntek el Magyarországról, mert rossz tapasztalataik lettek volna, hanem mert magasabb kockázatú, fejletlenebb piacok felé fordult a figyelmük, elsősorban Bulgáriában és Romániában fektetnek be manapság.

P.: Jellemzően mit, milyen típusú ingatlant keresnek a spanyol és angol kisbefektetők a hazai piacon?

P.Á.: Szinte mindenki Pesten, a Belvárosban szeretne lakást venni. És ebben is egy markáns változás történt, hogy amíg 2-3 évvel ezelőtt tipikusan a 100-150 ezer euró közötti ingatlanokat kereseték, addig manapság inkább az 50-100 ezer eurós sávban keresgélnek. Ugyanakkor érdekes, hogy a legtöbb érdeklődőnk azt mondja, hogy 50-60 ezer eurót szeretne elkölteni, azután a végén sokszor ugyanúgy 100-120 ezer eurót költ el mint néhány évvel ezelőtt.

P.: Budán egyáltalán nem vesznek lakásokat a külföldiek? Nem hajlandók megfizetni a budai prémiumot?

P.Á.: Budának egyáltalán nincs meg a külföldiek körébe a persztízse, azt csak egy budapesti érti, hogy mit jelent Buda, a külföldiek nem fogadják el a budai árakat, nem értik miért kéne annyival többet fizetni a lakásokért mint Pesten. Természetesen mindenki a saját tapasztalataiból indul ki, azt tudja, hogy “otthon” a belvárosban emelekdtek legdinamikusabban a lakásárak. Éppen ezért az V., VI, VII. kerület belső részeiben keresnek lakásokat. Aztán a potenciális befektető először elmegy az V. kerületbe és persze nem talál olyan lakást, ami ár szempontjából belefér az ő eléképzeléseibe, s végül jellemzően a VI., VII, VIII., IX. és XIII. kerületben értékesítjük a legtöbb lakást.

P.: Még mindig csak újépítésű lakásokat keresnek a külföldi befektetők vagy bevállalják már a használtakat is jó elhelyezkedéssel?

P.Á.: Kevesen keresnek használt lakást, a legtöbb befektető újépítésű ingatlant keres a mai napig is. Mi általában lebeszéljük őket a ahasznált lakásról, mert jelenleg Budapesten a bérleti hozamok alacsonyabbak a használt lakások esetében. Változás viszont, hogy két évvel ezelőtt szinte mindenki off-plan lakásokat kersett, addig ma inkább az elkészült lakások felé, a buy-to-let koncepció irányába mozdulnak el a befektetők, nyilvánvalóan azért mert ez egy sokkal kevésbé kockázatos befektetést jelent, hiszen pontosan tudják, látják, hogy milyen projektben mit vesznek.