Sokkal több a bérlő, mint a bérlakás

Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) kedvezményekkel támogatná a vállalkozók bérlakás-építési kedvét. Nemcsak a nehéz körülmények között élőknek jelent megoldást a bérlakás, a kulturált és alacsony rezsijű épületekbe a jómódú külföldi üzletemberek is szívesen beköltöznek.

Míg európai átlagban a lakásállomány harminc százalékát teszik ki a bérlakások, arányuk Magyarországon mindössze öt?nyolc százalék közötti. A 440 ezer bérlakás közül még 320 ezer van önkormányzati tulajdonban, és csak 120 ezer van magánkézben. Nem volt ez mindig így. A kilencvenes évek előtt még a hazai lakásállomány kétharmada volt önkormányzati bérlakás, az 1990 utáni lakásprivatizációban azonban ezek nagy része piaci értékük tíz-tizenöt százalékáért magánkézbe került. “A privatizáció óta idehaza mindenki rossz szájízzel emlegeti a bérlakásokat” ? állítja Leitner József, az OLÉH elnökhelyettese.

Pedig bérlakásokra égető szükség lenne. Egyrészt sok családnak ez az egyetlen megoldás, mivel szerény anyagi lehetőségeik miatt képtelenek vállalni a banki hitellel járó kockázatot, a magas törlesztőrészleteket. A havi negyven-ötvenezer forintos bérleti díjat viszont még ki tudják gazdálkodni. Főleg úgy, hogy ehhez a Fészekrakó program keretében a 35 év alattiaknak még állami támogatás is járhat. Ha ugyanis az önkormányzat havonta legalább hétezer forint lakbértámogatást ad nekik, az állam ezt újabb hétezer forinttal fejeli meg. Nemcsak a rászoruló családok miatt lenne fontos a bérlakásépítés, de az országon belüli munkaerő-mobilitást is elősegíthetné.

“Jó lenne, ha a következő tíz-tizenöt évben legalább hatszázezer bérlakás épülne Magyarországon” ? mondja Leitner József. Az OLÉH azonban nem elsősorban szociális alapon kiadott önkormányzati, hanem piaci alapon bérelhető, magántulajdonban lévő bérházakat szeretne látni. Állami támogatást azonban a vállalkozók jelenleg nem kapnak az építkezéshez, a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes bérlakáshitel-programját ugyanis csak az önkormányzatok és a kistérségi társulások vehetik igénybe. Csakhogy a befektetők nagy része még úgy gondolkodik, hogy jobban jár, ha az épületet felépítve, azonnal el is adja a benne lévő lakásokat. Így ugyanis két éven belül megtérül a beruházása, míg a bérlakásoknál erre akár tizenöt-húsz évet is várni kell. A kormány fontosnak tartja ugyan, hogy fokozza az építési vállalkozók bérlakás-építési kedvét, ám konkrét lépéseket eddig nem tett. Az OLÉH, mint Leitner elmondta, már dolgozik egy befektetőknek szóló kedvezményes konstrukción, de amíg ez el nem készül, ugyanolyan feltételekkel épülhetnek a bérlakások is, mint az eladásra szánt társasházi lakások.

Támogatás nélkül is van azonban olyan cég, amelyik nem idegenkedik az ötlettől. Ilyen az első hazai bérházat felépítő Angyalföld Ingatlanfejlesztő Kft., amely a XIII. kerületi Fáy utcában húzott fel három éve egy 129 lakásos épületet. “Az ötletet a közelben lévő Teve utcai társasház adta, az ottani lakásvásárlók közül ugyanis sokan kiadták a lakásokat albérletbe. Gondoltam, ha nekik megéri, én sem járhatok rosszul” ? mondta lapunknak Szemán József, a cég ügyvezetője.

A tulajdonos a bútorozatlan lakásokra havonta és négyzetméterenként 1400, a berendezettekre pedig 1700 forintért keresett bérlőt. Teljes sikerrel, ugyanis a kedvező bérleti díjak miatt a lakásokat pillanatok alatt elkapkodták.

“Jó a környék, szép a lakás, és ennyiért máshol csak egy lelakott albérletet kapnék” ? dicséri a helyet az egyik bérlő, Székely Melinda. Ráadásul az új építésű házban a rezsi is alacsony, a fiatalasszony szerint a 39 négyzetméteres garzon fűtése még télen is kijön havi háromezer forintból. A sikerre való tekintettel Szemán József úgy döntött, az év végéig még egy bérházat felhúz Angyalföldön. A 146 lakásos, a Fáy utcainál nívósabb luxusbérházra szerinte főleg a külföldi üzletemberek körében lehet kereslet.