A bizonytalan feltételek lassítják az európai irodafejlesztések beindulását

A bizonytalan bérleti kilátások és a fejlesztési finanszírozás beszűkült lehetőségei miatt késik az európai irodafejlesztések következő ciklusa – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb elemzéséből.

A legfrissebb mutatók javulásra utalnak az európai irodapiacokon: a bérleti díjak stabilizálódtak, az üresedési ráták mai csúcsa a korábbi ciklusokban tapasztaltaknál alacsonyabb, és a bérlői aktivitás is erősebb 2009 közepének mélypontjánál. Mindezek ellenére az európai nagyvárosokban tervezett fejlesztések elemzése azt mutatja, hogy az új projektek elmaradása bizonytalan piaci kilátások esetén jelentős csökkenést eredményez a jövőre elkészülő ingatlanok számában, amely 2012-ben is legfeljebb a legutóbbi csúcsszint felét érheti el.

Richard Holberton, a CBRE európai kutatási és tanácsadási igazgatója a jelentést kommentálva azt mondta: „a fő nyugat-európai piacokon az újonnan átadott irodaterületek mennyisége 2008-2009 során érte el csúcsát, és várhatóan fokozatos csökkenést mutat a következő három évben. A 2012 végéig elkészülő fejlesztések nagy része már építés alatt áll, és egyelőre London az egyetlen jelentősebb olyan piac, ahol az elhalasztott projektek újraindítására már egyértelmű jelek utalnak. Élénkülő fejlesztési érdeklődésre más európai piacokon is van már példa, de ezek inkább speciális körülményeket tükröznek, mintsem a fejlesztési lendület visszatérését. Sőt, az eurózóna utóbbi időben tapasztalt nehézségei további banki veszteségeket okozhat és csökkentheti a bankok étvágyát az ingatlanfejlesztések hitelezésben.” – tette hozzá Holberton.

A jelenlegi fejlesztési ciklus szinte leállt a gyenge bérlői mutatók, a bérlői aktivitás és az elérhető finanszírozási források kínálatának erős csökkenése miatt. Nyugat-Európában 2007 és 2010 között mintegy 14,5 millió négyzetméter új irodaterületre számíthatunk, szemben a 2000-2003-as időszak több mint 17 millió négyzetméterével, illetve a 1989-1992 között megépült 22 millió négyzetméterrel.

„Mi szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi gyenge fejlesztési aktivitás erősödjön, és mi történik, ha ez a tendencia nem változik?” – tette fel a kérdést Holberton, aki szerint „egyértelmű, hogy egy gyorsuló gazdasági fellendülés beindítaná a következő fejlesztési ciklust Európában, ám a jelenlegi előrejelzések szerint a pénzügyi és üzleti szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak létszáma 2012-2013 előtt nem éri el korábbi csúcsszintjét. Így a keresleti oldal nyomása a bérleti díjakon továbbra is elmarad, és jelentős időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az egyes piacokon a spekulatív fejlesztések beinduljanak, még ha a finanszírozási helyzet javul is. Amennyiben a fejlesztők óvatosak maradnak és csak előbérleti szerződések birtokában indítanak építkezéseket, a bérlőknek a mostaninál jóval előbb kell irodaigényeiket megtervezniük, mert a választék szűkebbé válik.”

Borbély Gábor, a CB Richard Ellis regionális elemzője hozzátette: „a kelet- és közép-európai régióban az eltervezett fejlesztések mennyisége ismereteink szerint mindenhol csökken, csak Moszkvában képzelhető el némi javulás az év hátralévő részében. Közép-Európa központi piacain a tervezett fejlesztések annyira lecsökkentek, hogy 2011-ben Délkelet-Európában több iroda épül, mint a régiónkban, amire eddig nem volt példa. A budapesti fejlesztések is szinte leálltak, néhány olyan projekt kivételével, amelyek építése már folyamatban van.”