Adóemelés lehet a 150 milliárdos kiigazítás miatt

Még az idén 150 milliárd forint kiigazítást kell végrehajtani a költségvetésben, hogy az EU a legkorábban nyáron feloldja a kohéziós pénzek zárolását. Ha a kiadási tételeken nincs már spórolnivaló, akkor a bevételeket kell növelni, akár adóemelésekkel.

Az uniós kohéziós pénz egy részének zárolásának azt vetíti elő, hogy idén 150 milliárd forintos kiigazító csomagot kell végrehajtani a magyar költségvetésben, és erről mihamarabb döntést kell hozni – írta a Policy Agenda kutatóintézet a legfrissebb elemzésében. Ennek a korrekciónak pedig nem lehet semmilyen egyszeri tételből (például megmaradt magánnyugdíjpénztári vagyonból) álló eleme sem, mivel éppen ezt a fajta költségvetési politikát kritizálta, és nem ismeri el az Európai Unió. A költségvetési éven belül nagyon nehéz kiigazítást végezni. Az eredeti tervek szerinti szeptemberi időpontra ugyanis már olyan mértékűvé válhatna a költségvetési források felhasználása, hogy lehetetlen bármilyen érdemi kiadáscsökkentést, vagy bevételnövelést elérni. A döntést tehát már a következő hetekben meg kellene hozni – hangsúlyozza a kutatóintézet. Az EU döntéshozó szerve egyértelműen meghatározta, hogy mekkora mértékű intézkedéscsomagot vár el, és milyen határidővel. A 150 milliárd forintos kiigazító csomag költségvetési szempontból nem tűnik jelentősnek a Policy Agenda szerint, nehézsége abban áll, hogy még ebben az évben kell megvalósítani. Ez komoly kihívást jelent, ami politikai konfliktusokat eredményezhet.

A Policy Agenda megvizsgálta, milyen egyéb lehetőségei vannak a kormánynak – az elemzés alapján nagyon szűk a mozgástér.  Az év közbeni gyors adóemelés komoly végrehajtási kockázattal jár, de elvileg megvalósítható, kérdés, mennyire sérülne az üzleti bizalom, és milyen politikai kárral járna. A Policy Agenda szerint ezzel együtt nem elképzelhetetlen például a kedvezményes áfakulcs emelése, esetleg év közbeni módosítások a személyi jövedelemadó rendszerében. A Policy Agenda szerint szinte bizonyos, hogy szükség lesz a kiadási oldal mérséklése (beruházások elhalasztása, gyógyszerkiadások csökkentése, korábban elindított programok leállítása) mellett bevételnövelésre is, ami az adók, járulékok vagy illetékek növekedését, tehát a vállalatok és háztartások terheinek növelését fogja jelenteni, a bizalom és a kiszámíthatóság további megrendülésének számszerűsíthető kára mellett.