Mikor jön el a plázázók Kánaánja?

A plázastop hivatalosan 2014 végén véget ér, de jelenleg is több fejlesztő rendelkezik alóla felmentéssel. Mindeközben a fogyasztók ugyan lassan, de újra elkezdtek költekezni, tehát látszólag minden adott a kiskereskedelem fellendüléséhez és ahhoz, hogy új bevásárlóközpontok nőjenek ki a földből. De mi kell ahhoz, hogy eljöjjön a plázázók Kánaánja és mi vár a jövőben a vásárlókra? A bérlői oldal fejtette ki véleményét a retail szektor hazai és régiós jövőjéről az RICS Tea&Talk kerekasztal-beszélgetésén.

A kerekasztal-beszélgetés célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a kiskereskedelmi szektor bérlői oldalának álláspontját és terveit. Kiderült, hogy bár figyelembe veszik a makrogazdasági indikátorokat és az egyes városok jövedelmét, a kiskereskedelmi láncok sok esetben egyáltalán nem számadatok alapján döntenek arról, hogy megjelenjenek-e egy adott országban. Van, aki szerint a kulturális közelség fontos, de olyan cég is akad, amelynél szimplán az számít, hogy “mi érhető el” bázisukról, azaz a földrajzi közelség határozza meg terjeszkedésük irányát és mértékét.

Mint minden külföldi szakértő, aki a magyar piacról beszél, Maarten Vermeulen FRICS, az RICS régiós (Európa, Oroszország és FÁK) ügyvezető igazgatója is felvetette a politikai kockázatok kérdését. Bár a legtöbb hasonló beszélgetésen a magyarországi szereplők túlnyomó többsége gyorsan elhessegeti az ilyen típusú aggályokat, az AmRest étteremlánc ingatlanmenedzsere elmondta: “ha a politika számítana, kivonulnának”. A kormány külföldi cégek ellen irányuló intézkedési mellett azt nehezményezte, hogy a jelenlegi politikai környezetben még 10%-os bevételnövekedés mellett is nehéz hosszú távú üzleti döntéseket hozni, sosem tudhatják, mikor vezetnek be például egy hot wings-adót. 

A panel moderátorának, Pataki Márta MRICS-nek a következő kérdése arra vonatkozott, hogy az új üzletek helyének kiválasztásában mi alapján döntenek a bérlők, elég-e egy “jó ajánlat” a bérleti szerződés megkötéséhez. Mint minden ingatlan esetében, itt is leginkább a lokáció számít: van, hogy csak 10 méteren múlik a siker, ráadásul abban is egyetértettek a jelenlévők, hogy egy kedvező ajánlat nem elég. Számít az első benyomás, az hogy mennyire telített (bevásárlóközpontokkal) az adott város, illetve az üzleti stratégia is.

Lenyomja az online a plázákat?

Ha retailről beszélünk, nem kerülhetjük meg az e-kereskedelem térhódításának kérdését. Nem meglepő módon, a bérlők sokkal kevésbé aggódnak emiatt, mint a bérbeadók, illetve az ingatlanfejlesztők. Van olyan bérlő, aki kifejezetten várja a bérbeadóktól való függőség csökkenését. A divatcégek szerint a vásárlás egy “szociális élmény”, a vásárlók érezni akarják, mit vesznek, így mindig szükség lesz üzletekre. Az RICS régiós ügyvezetője szerint az e-kereskedelem térhódítása miatt a jövő plázái máshogy fognak kinézni: kevesebb üzlet és több közösségi terület várja majd a vásárlókat. Az Yves Rocher magyarországi vezetője szerint pedig a webshopok sikeres működéséhez kellenek az üzletek. Az e-kereskedelem egyelőre elsősorban arra jó, hogy a bevásárlóközpontok által kiszolgálatlan vidéki területeket is elérjék.

Váci utca vagy Westend?

Felmerült az örök kérdés is: high street vagy bevásárlóközpont? A panelisták szerint ez általában ország-, illetve régió-specifikus, a hagyományokon múlik. A nyugat-európai városokban nem jellemző belvárosi plázák felépítése, míg a közép-európai régióban ez elterjedt. A volt szocialista országokban ráadásul sosem volt elterjedt a high street, a plázák pedig később jelentek meg, mint nyugaton, viszont gyorsan elterjedtek, ami növeli népszerűségüket. A szlovéniai Magistrat International képviselője például elmondta, hogy a régióban egy high street lokáció általában csak a bevásárlóközpontok potenciáljának 70%-ával rendelkezik, ugyanakkor a turisták kiszolgálására alkalmasabb egy sétálóutca, mint egy pláza.

Épüljenek új plázák?

A kiskereskedelmi szegmens jövőjével kapcsolatban a beszélgetés résztvevői többségében optimistán nyilatkoztak, azonban a különböző cégek eltérő fejlesztéseket látnának szívesen. Az Yves Rocher szerint új módszerek kellenek az ügyfélszerzésre és nagy álmuk, hogy a Nagykörúton nyithassanak üzletet. Az AmRest több vendéglátó egységeket nyitna, mint amennyi megfelelő üzlethelyiséget talál ma a piacon. A Calzedonia terjeszkedési menedzsere a plázastop végét, valamint a régi plázák bezárását (vagy legalább átalakulását) várja, terjeszkedést azonban nem terveznek, csak relokációt. A beszélgetés külföldi szakértője jelentős potenciált lát a régióban: Maarten Vermeulen szerint nyugaton már nincs hova terjeszkedni, így itt, Közép-Európában van lehetőség további fejlesztésekre.

A jövővel kapcsolatban a panelisták egy dologban értettek egyöntetűen egyet: a korábban népszerű outletekben nem látnak lehetőséget a régióban.