Így kell felépíteni a jövő okoshálózatait

Egyre több országban éri el a megújuló alapú energiatermelés a 10 százalékos, vagy ezt meghaladó részarányt, egy pont után azonban a meglévő hálózati eszközök fejlesztése már nem elegendő a megújulók integrálásához, ahhoz a szabályozói környezet, a piaci infrastruktúra változására, az elosztóhálózati szereplők felelősségi viszonyainak újradefiniálására is szükség van.

Az energiapolitika döntéshozóinak nem a termelési költségekre, hanem a rendszerértékre kell fókuszálni – hangsúlyozza elemzésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A megújuló energiatermelés hálózatokba történő beintegrálása magában foglalja az összes technológiai, intézményi, energiapolitikai és piacfelépítéssel kapcsolatos változást, ami ahhoz kell, hogy nagy mennyiségű megújuló energiát biztosan és költséghatékony módon tudjunk az energiarendszerbe juttatni.

Az árampiac fizikai jellemzői megkövetelik, hogy a kereslet és a kínálat folyamatosan egyensúlyban legyen. Ezt jelenleg még megnehezíti, hogy nagy mennyiségben nem lehet gazdaságosan az áramot tárolni. Azt, hogy egy áramelosztó hálózatba mennyire nehéz az ingadozó megújuló energiát integrálni, elsősorban két tényezőnek az egymásra hatásától függ: ez a termelési technológia és a rendszer rugalmassága.

Az egyik lényeges jellemző, hogy a szél és a napenergia esetében a maximális termelés váltakozik a rendelkezésre állás függvényében. A második fontos tényező, hogy ezek a termelésbeli ingadozások kellő megbízhatósággal csak néhány napra jelezhetők előre, az előrejelzések pontossága pedig nagymértékben nő, ha csupán néhány órára tekintünk előre. A harmadik fontos tényező, hogy a szél és a nap is áramátalakító technológiákkal jut be a hálózatokba.

Az is lényeges szempont továbbá, hogy a fosszilis üzemanyagokkal ellentétben a nap és a szél nem szállítható, a legjobb erőforrásokkal rendelkező lokációk pedig jellemzően távol vannak a fogyasztás helyétől. Azt, hogy mennyire nehéz a nap és szélenergiát az energiarendszerekbe táplálni, több más tényezőtől is függ. Az integráció könnyebb ott, ahol az áram iránti kereslet és a megújuló energiatermelés pozitív korrelációt mutat. Fontos tényező a rendszerek rugalmassága is, ez kritikus a megújuló energia felvételéhez.

Az IEA vizsgálatai szerint az áramkereslet, valamint a nap és szélenergia erőforrások között Dél-Afrikában pozitív korreláció volt kimutatható, ahol sem a keresletnél, sem a termelésben nincs jelentős szezonalitás. Ami nagyon lényeges tényező itt, hogy a szélenergiánál Dél-Afrikában jellemzően este és éjszaka van a csúcsidőszak, ami jól kiegészíti a napenergia termelést. Ezzel szemben például Dániában nem ilyen kedvezők a feltételek: vannak olyan időszakok a szélenergia termelésben, aminek a keresleti fedezete igen alacsony.

Egyre több országban éri el a megújuló alapú energiatermelés a 10 százalékos, vagy az ezt meghaladó szintet. Ezt jellemzően úgy sikerült megvalósítani, hogy a meglévő hálózati eszközök működését javították, nem volt szükség további jelentős tőkeberuházásokra. Egy bizonyos szint után azonban ez már nem elegendő.

forrás: alternativenergia.hu