Harcolnak a bankok a legjobb projektekért

Több ideális projektet is találunk a magyarországi ingatlanpiacon, melyekért nagy verseny folyik a bankok között. Az ingatlanszektorban tapasztalható lassú, de pozitív elmozdulásnak köszönhetően egyre aktívabb néhány bank a projektfinanszírozásban – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank Vállalati és Önkormányzati Területéért felelős vezérigazgató-helyettese.

Portfolio: Aktívabbak a bankok ma a projektfinanszírozásban, mint 2-3 évvel ezelőtt? Ha igen, miért? Miért lett megint vonzó az ingatlanpiac?

Harcolnak a bankok a legjobb projektekértKementzey Ferenc: Igen, valóban aktívabb ma már néhány bank a magyar piacon is. Ennek valószínűleg nem annyira a bankok szemléletváltása, hanem az ingatlanszektorban tapasztalható lassú, de pozitív elmozdulás az oka. A válság hatására befagyott ingatlanpiacon az elmúlt néhány évben már láttuk jelét a változásoknak. Indultak ígéretes fejlesztések – amik aztán be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket – és történt néhány olyan tranzakció a piacon, ami felkeltette a bankok érdeklődését is. A Raiffeisen 2012. elején, az élen járva alkotta újra az ingatlanfinanszírozási politikáját, gyakorlatilag mi ma is ennek mentén haladunk előre, és szerencsére sikerült is szép eredményeket elérnünk. Többek között olyan jelentős projektek finanszírozására szerződtünk, mint a Futureal által fejlesztett Vision Towers, vagy a HBR csoport Váci Corner irodaháza.

P.: A devizahitelesek helyzetének rendezéséből fakadó banki veszteségek várhatóan vissza fogják vetni a projektfinanszírozók közelmúltban megfigyelt lendületét?

K. F.: Kétségtelen, hogy jelentős negatív hatást gyakorol a bankok mérlegére a devizahitelesekkel történő elszámolás. Az amúgy is egyre szigorodó tőkekövetelmények mellett ez a veszteség tovább szűkíti a bankok lehetőségét a finanszírozás területén. Hogy a gyakorlatban ennek milyen hatása lesz a finanszírozási hajlandóságra és azon belül a projektfinanszírozásra, az többek között attól függ, hogy ezt a tőkevesztést a bankok milyen módon kezelik. Lehetnek bankok, amelyek a tőkehelyzetük romlása miatt a hitelezési politikájukat is változtatni kényszerülnek. Mindezek mellett én nem gondolom, hogy a projektfinanszírozásban ma aktív bankok lendületet vesztenének, a Raiffeisen biztosan nem tesz így.

P.: Van manapság érdemi verseny a finanszírozó bankok között?

K. F.: Igen, és főleg az elmúlt 1 évben tapasztalunk élénkülést a projektfinanszírozás területén. A piac kicsit átrendeződött a válságot követően, néhány korábbi nagy projektfinanszírozó ma egyáltalán nem, vagy alig mutat aktivitást. Viszont megjelentek új, kisebb szereplők is a piacon.

P.: Milyen az ideális projekt banki szemmel?

K. F.: Az ideális projekt? Első osztályú elhelyezkedés, kiváló ingatlan, tőkeerős, tapasztalt tulajdonossal, megfelelő önerővel és első osztályú bérlői körrel. A jó hír, hogy szerencsére vannak olyan ügyletek a piacon – ha nem is túl sok -, amelyekről azt gondoljuk, hogy mindegyik fenti feltételnek megfelelnek. Ezekért az ügyletekért folyik a legnagyobb verseny a bankok között, de azért elmondhatjuk, hogy a legtöbb potenciális ügylet nem ilyen, és természetesen más ügyletre is lehet finanszírozást szerezni. Minden hitelkérelmet egyedileg vizsgálunk, és igyekszünk megtalálni azt a struktúrát, ami a bank számára és az ügyfél számára is elfogadható, és igazodik az adott projekt sajátosságaihoz.

P.: Mi a fontosabb a banknak? A projekt maga vagy a befektető/fejlesztő?

K. F.: Egy új projekt megítélésénél a finanszírozók elsődlegesen az ingatlan alapparamétereit vizsgálják: milyen típusú az ingatlan, hol helyezkedik el, mekkora a várható pénzáram, amit adósságszolgálatra lehet majd fordítani. Ez a legfontosabb. Ugyanakkor éppen a válság világított rá arra, hogy a befektetők szakmai tapasztalata és elkötelezettsége jelentősen képes befolyásolni egy projekt sikerét, ezáltal a kihelyezett hitel térülését. Amikor egy ügyletnél probléma merül fel, akkor lehet igazán megtapasztalni, hogy milyen sok múlik a hitelezett cégek tulajdonosainak, menedzsmentjének képességén és szándékán: akarnak-e, tudnak-e kritikus helyzetekben a bankkal együttműködve megoldani egy problémát. Így hát azt mondhatom, hogy mára felértékelődött a “know your customer” elv, és még fontosabbá vált az adós és a mögötte álló tulajdonos személye.

P.: Sok fejlesztő panaszkodik az általuk túl szigorúnak tartott finanszírozási feltételekre (előbérleti arány, saját erő mértéke, stb.). Várható középtávon ezen feltételek puhulása vagy a fejlesztőknek bele kell törődniük, hogy ezek az új játékszabályok?

K. F.: Ezeket az új játékszabályokat egyrészt az elmúlt évek tapasztalatai, másrészt a bankszektorra vonatkozó szigorodó előírások indukálták. Jelentős mértékű lazításra emiatt ma nem látok reális esélyt. Ha tovább élénkül és likvidebbé válik az ingatlanpiac, illetve ha látszik, hogy folyamatosan nő a kereslet a bérlői oldalon is, akkor elképzelhető, hogy a bankok a jelenlegi finanszírozási politikájuk finomhangolásaként bizonyos paraméterek tekintetében lazítanak majd.