A Balatonra eddig 344 milliárd jutott

A Balatonnál nagyon pörögnek a fejlesztések: január elejéig 2145 projekt igényelt támogatást, melyek bő 55 százaléka kapott jóváhagyást 344 milliárd forintra; és négyötödüknél már megtörtént, vagy megkezdődött a kifizetés – jelentették be. Probléma, hogy háromnegyed részben a parti és part közeli városokra, falvakra koncentrálódik a támogatás.

Változatlanul élen jár Magyarországon a források elnyerésében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus január 8-ig összesített adatai szerint a megítélt támogatás egy lakosra vetítve mintegy másfélszerese az országos átlagértéknek – ismertette Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezetének vezetője Siófokon.

Az eddig benyújtott 2145 projekt 55,3 százaléka részesült és részesül uniós támogatásban, 344 milliárd forint értékben. A régió nyertes pályázatainak 80,3 százalékánál részben vagy egészben kifizették már a támogatásokat. A forráshoz jutó projektek 90 százaléka kapcsolódik a 2016-os balatoni kormányhatározatban megfogalmazott prioritásokhoz. Elmondta, hogy a támogatások eloszlása közel sem egyenletes az üdülőrégióban, a megítélt összegek több mint háromnegyede parti és partközeli településekhez köthető.

Ugyanakkor lól halad a 2016-os balatoni kormányhatározat teljesítése, sőt várhatóan a nevesített 365 milliárd forintos uniós és hazai forrásnál több jut majd az üdülőrégióba a fejlesztési ciklus végére – mondta Molnár Gábor. A kormányhatározatban nevesített balatoni keretből mintegy 100 milliárd forint hazai forrás.

Mind az uniós források felosztása, mind a Kisfaludy fejlesztési program (főként szálláshely és vendéglátóipari fejlesztések) során érvényesül az a kormányzati szándék, amely a balatoni üdülőkörzetet kiemelten kezeli – jegyezte meg Bóka István, a BFT elnöke. Komoly problémának nevezte, hogy a zömmel 2015-2016-ban készült pályázatok forrásigényei időközben 15-30 százalékkal nőttek a bérek és ipari árak emelkedései miatt.

Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója ugyanakkor arról tájékoztatta a tanácsülést, hogy a balatoni ivóvízhálózat átlagéletkora 38 év, több szakaszán jóval meghaladja a műszaki élettartamát. A havaria helyzetek megelőzése érdekében megkezdték a szakasz rekonstrukcióját önerőből, ami viszont a forrásigénynek csak a töredékére elég. Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár elmondta, országos szinten zajlik a vízvezeték-rendszerek legproblémásabb szakaszainak felmérése és egy ágazati stratégia kidolgozása. A DRV-vel megkezdték a tárgyalásokat egy 10 milliárd forintos forrásjuttatásról a legsürgetőbb teendőkre – tette hozzá.