Nem a járvány hozta a nehézségeket a lakáspiacon

Nem most kezdődött a lakáspiacon a nehéz időszak: a friss adatok szerint már a járványhelyzet előtt négyéves mélypontra esett a lakásépítési kedv. Ugyanis a KSH minap publikált adatai alapján, 2020. I. negyedévében országosan 7032 lakás építésére adtak ki építési engedélyt, és 4775 lakás használatba vételét regisztrálták a hatóságok.

Az építési kedvben a fenti adatok nagyarányú visszaesést jelentenek, míg a lakásátadásokat idén még “viszi előre” a több éve indult építkezések lendülete – értékelte a KSH-s adatokat az OTP Ingatlanpont szakértője.

Az idei első negyedévben engedélyezett 7032 lakásnál négy éve volt utoljára kisebb a volumen, és
éves alapon is 27 százalékos visszaesést jelez a mutató a lakáspiacon. Településtípusonként megbontva,
Budapesten nagyjából stagnálást látunk, ugyanakkor a nagyobb városokban 50, a kisebb
településeken pedig 35-40 százalékos a zuhanás.

„Ez a statisztika a januártól március végéig terjedő időszakot mutatja, és bár márciusban már alapjaiban változott meg a mindennapi életünk, illetve módosulhattak hosszú távú döntéseink, a járványhelyzet hatása – az építési engedélyezési ügyintézés átfutási ideje miatt is – tisztán majd csak a második, illetve harmadik negyedéves számokban mutatkozik meg. Ekkor még látványosabb visszaesés várható” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ugyanakkor némileg meglepő, hogy a budapesti 3615 engedély 2019. I. negyedévéhez képest nagyjából stagnálást mutat, ami viszont annak a jele, hogy a fővárosi piacot az itt jellemző nagyobb társasházépítő cégek továbbra is perspektivikusnak gondolják, dacára az idén januártól főszabályként újra 27 százalékra növekvő áfának – tette hozzá az elemző.

Az OTP adatbázisa szerint az idei első három hónapban Budapesten 52, kisebb-nagyobb társasházi
beruházás lakásait kezdték árulni újonnan, melyek keretében közel 1200 lakás épülne. Noha ez azt
mutatja, hogy a piac nem állt le teljesen, jelentős – lakásszámban 40 százalékos – a visszaesés az egy
évvel korábbi számokhoz képest. A stagnáló építésiengedély-számmal kapcsolatos ellentmondás
ugyanakkor csak látszólagos, hiszen nagyon gyakran már akkor elkezdik árulni a lakásokat, amikor
még nincsen jogerős építési engedélye a projektnek.

Valkó Dávid szerint Budapesten és néhány nagyobb, jelentősebb ipari múlttal rendelkező vidéki
városunkban egyértelműen pozitívan hathat majd az építési kedvre, hogy a kormány nemrég tett
bejelentése értelmében a rozsdaövezetekben épülő lakásokra kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot
vezetnek be. Ennek pontos részletei még nem ismertek, de az 5 százalékos áfa mellett a bruttó árak
csökkenésére számíthatunk, ami megnövelheti a keresletet az új lakásokra, és így élénkítő hatással
bírhat a fejlesztői oldalon is. Mivel ezeken az egykori ipari területeken jellemzően több száz lakásos
projektek épülnek, a kedvezményes áfakulcs egyértelműen javítaná a lakásépítési volumen-
mutatókat.

Az újonnan kiadott engedélyek mellett a másik fő mutatóban, a használatba vett lakások számában
az országosan, az idei első negyedévben regisztrált 4775 lakás nagyon erős évkezdetet jelez; utoljára
2010-ben volt ennél nagyobb a január-március közötti volumen. Éves alapon, Budapesten az
országossal nagyjából megegyező, 29 százalékos a növekmény, míg a kisebb városokban és
községekben ennél is magasabb, 40-45 százalék közötti. A megyei jogú városokban viszont csak 8
százalékkal több lakás kapott használatba vételi engedélyt, mint egy évvel korábban.

Ezek a számok még mindig az elmúlt évek lakásépítési boomjának elhúzódó hatását mutatják. A most épülő lakások beruházóinak jelentős része – akik eredetileg 2020 végéig vállalták a lakásátadást –, amúgy is nagy hajrában van, hiszen 2021-től csak a mostaninál jóval szigorúbb, az építési költséget is növelő energetikai előírásoknak megfelelő lakások kaphatnak használatba vételi engedélyt.