Nagyot drágultak vidéken a házak, a lakások

Vidéken is nőtt az ingatlanok ára az egy évvel ezelőttihez képest: Sopron, Tatabánya, Székesfehérvár, Debrecen és Érd voltak a listavezetők – növekedésben megelőzve Budapestet is – állapítja meg az Otthon Centrum tanulmánya.

Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest, ám a megyei jogú városokban az emelkedés üteme erősebb volt a fővárosinál: az Otthon Centrum tanulmánya szerint egy családi ház, illetve egy iker- vagy sorházban lévő ingatlan 18,7 százalékkal kerül többe, mint a pandémia előtt.

Nagyobb hatással volt a megyei jogú városok árnövekedési ütemére a pandémia, mint a budapestiére, derült ki az Otthon Centrum közreműködésével létrejött adásvételek összegzése után: a négyzetméterár minden használt ingatlantípus esetében nőtt a tavalyi év első négy hónapjához képest.

A legnagyobb emelkedés a családi, az iker- és sorházaknál jelentkezett, amelyek átlagosan 18,7 százalékkal drágultak, míg a téglalakások 11,4 százalékkal, a panellakások átlagos négyzetméterára pedig 9,3 százalékkal múlta felül a tavalyi árszintet a vidéki városokban.

A használt házak esetében középértéken 286 ezer forintos négyzetméterár alakult ki, ami a legalacsonyabb a használt lakóingatlan típusok közül. A legdrágább Sopron volt, a házat keresők itt négyzetméterenként 440 ezer forint körüli árral szembesültek, de a drágasági rangsorban nagyot ugrott Tatabánya is, ahol már 400 ezer forint az átlagár.

A dobogóra több város is felfért, a Székesfehérvár, Debrecen, Érd trió esetében négyzetméterenként 350 ezer forint körüli árakkal kell számolnia a vevőnek.

A legtöbb városban négyzetméterenként 200-300 ezer forint között cseréltek tulajdonost a használt házak. Salgótarján jelentősen elmaradt az átlagtól 100 ezer forint körüli négyzetméterárával.

„Természetesen az összetételhatásnak is van némi szerepe az árak kialakulásában, abban, hogy a legtöbb városban tavalyhoz képest 10-20 százalékkal magasabbak a négyzetméterárak, de az ártrend egyértelműen a kereslet erősödését mutatja” – árnyalta a piaci folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, Kecskeméten, Nyíregyházán és Szekszárdon még ennél is intenzívebb volt a drágulás üteme.

A házakhoz képest a használt lakáspiacot kisebb növekedési ütem jellemezte az idei év első négy hónapjában (11,4 százalék). Ugyanakkor a 363 ezer forintos átlagos négyzetméterár a családi házak fajlagos áránál magasabb volt, ami nem meglepő, hiszen a házakhoz képest kisebb átlagos alapterületű ingatlanokról van szó, tehát az abszolút ár tekintetében jellemzően olcsóbb ez a kategória.

A társasházi használt lakások Érden voltak idén a legdrágábbak, átlagosan 520 ezer forintot fizettek a vevők egy négyzetméterért, míg Debrecenben félmillió, Győrben 490 ezer forint volt az átlag. Veszprémben és Székesfehérváron is 400 ezer forint felett volt egy négyzetméter középértéke. A 300-400 ezer forint közötti középmezőnyben találjuk a legtöbb várost, de Salgótarján ebben a kategóriában is a sor végére került.

A drágulás mértékében nagy volt a szórás az országban: Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és Zalaegerszegen nem változott a társasházi lakások átlagos négyzetméterára, ugyanakkor Miskolcon és Tatabányán 20 százalékos, Debrecenben 15 százalékos volt a drágulás mértéke.

A megyei jogú városok panellakásainak átlagos négyzetéterára elérte a 336 ezer forintot, ami a tavalyi év első négy hónapjában mért értékkel összehasonlítva 9,3 százalékos emelkedésnek felel meg. Az árakban itt érzékelhető a legkisebb különbség. A legdrágább városok – Debrecen, Sopron, Székesfehérvár és Szeged – átlagos négyzetméterára kicsivel 400 ezer forint felett állt meg és már Győr is ehhez közelít 392 ezer forintos négyzetméterével.

A többi városban átlagosan 250-350 ezer forintért keltek el a panelek. Ezek az átlagárak 1-15 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A legnagyobb mértékben Nagykanizsán, Nyíregyházán és Szolnokon nőttek fajlagos árak, míg Szekszárdon és Székesfehérváron csak minimális növekedés volt kimutatható.