Évi akár 20%? Hol kap ennyit a pénzére? Költsön energiatakarékosságra!

Energiatakarékosságra igenis érdemes költeni? De még mennyire? Mutatjuk mennyire! Szakértők szerint a tudatos választás akár már 5 éven belül is megtérülhet a rezsiköltségekben, ráadásul az energiahatékony otthonok kialakítása egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem is szólva a 3+3 milliós felújítási támogatásról, ami akár erre is költhető! Az épületenergetikai szakmérnök szerint megfelelő házkialakítással, felújítással akár 5 éven belül is megtérülhet az egy-egy energia-hatékonyabb megoldásba fektetett plusz pénz. 

„A komplex energetikai felújítások kecsegtetnek a legnagyobb energia-megtakarítással, ugyanakkor kiváló eredményeket érhetünk el akkor is, ha csak egy-egy fejlesztésre fókuszálunk. Például egy régi, nyílt égésterű gázkazánhoz képest egy korszerű, kondenzációs kazán hatásfoka 20-25 százalékkal jobb. Ez azt jelenti, hogy a gázszámlánk ennyivel lesz kisebb a csere pillanatától kezdve. Ha a legjobb eredményt szeretnénk elérni, érdemes párhuzamosan korszerűsíteni az épületszerkezeteket – hőszigetelés, nyílászáró-csere stb. –, és az épületgépészetet – pl. kazáncsere, napelem telepítése.” – hívja fel a figyelmet Gali András épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa.

Minden épület más, így nincs rá általános recept, hogy pontosan hogyan és mivel a legjobb korszerűsíteni. A számításokat és javaslatokat egy energetikus tudja elkészíteni számunkra az ingatlan ismeretében. Egy kazáncsere például szinte biztosan megtérül 5 éven belül, ezt igen könnyű igazolni néhány mérnöki számítással. Egy-egy fejlesztés megtérülési idejét magunk is megpróbálhatjuk megbecsülni, hiszen napjainkban már rengeteg információ rendelkezésre áll ehhez. A teljes beruházási költséget kell összevetnünk azzal a forintösszeggel, amennyivel csökkenni fog az energia-számlánk. Ha precíz pénzügyi tervezést szeretnénk, érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Nincs ablakon (vagy ajtón) kidobott pénz

Az otthonok hőveszteségének jelentős része a nyílászárókon keletkezik, ezért érdemes a kialakításkor, felújításkor egyaránt kiemelt figyelmet fordítani ezekre. Az épületek legnagyobb fogyasztását a téli fűtés jelenti, az ehhez kapcsolódó energiahatékonysági – vagyis nyílászárót, illetve szigetelést érintő – fejlesztések tehát kiváló befektetési lehetőséget jelentenek. Ezzel meggátolhatjuk ugyanis, hogy szökjön a meleg az otthonunkból, és az utcát fűtsük.

„Egy korszerű műanyag ablak háromszor olyan jó hőszigetelést kínál, mint egy régi fa ablak, és ötször olyan jót, mint egy régi fém keretes nyílászáró. Az esztétikai és hőszigetelési előnyök mellett van még egy óriási különbség az elavult és a korszerű szerkezetek között: a légzáróság. A modern ablakok szinte tökéletesen zárnak, szakszóval élve légtömörek, még a legszelesebb időben is. Ez a tulajdonság legalább akkora energia-megtakarítást jelenthet, mint a magas hőszigetelő képesség. A rosszul tömített nyílászárók tokszerkezeténél intenzíven cserélődik a külső és a belső levegő, és a légáramlással több energia távozik, mint magán az üvegezésen keresztül” – foglalja össze Gali András.

„Az a tapasztalatom, hogy Magyarországon az emberek a környező országokhoz képest sajnos sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a minőségi nyílászáró kiválasztására. Pedig ma már nem kell választanunk az esztétikum és a funkció között, nem kell kompromisszumokat kötnünk. A dizájn Oscar-díjas Elegant profilok például passzívházakhoz is alkalmas hőátbocsátási értékkel bírnak, mindemellett újrahasznosított alapanyagból készülnek” – teszi hozzá Búcsi János, a belga Deceuninck nyílászáróprofil-gyártó vállalat Key Account Managere.

Beszéljenek a számok!

Nézzünk két konkrét példát egy felújítás és egy új ház kialakítás esetére. (Kalkuláció a mellékelt táblázatban.)

„Vidéken rengeteg „Kádár-kocka” számít energetikailag kiemelkedően rossznak, gyakoriak a felújítatlan szerkezetek. Ezek általános jellemzői a B30 téglából készült fal, a borított gerendás fa födém, a kő lábazat és a kapcsolt gerébtokos fa nyílászárók. Ha egy ilyen, a 70-es vagy 80-as években épült, energetikailag súlyosan elavult családi házon kicseréljük a nyílászárókat, már azzal is mintegy 17 százalékos energetikai javulást érhetünk el” – mutat rá Gali András.

„Az Európai Uniós direktívák szerint 2021. január elsejétől kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Sokan azt gondolhatják, hogy új építés esetén kevésbé kell már odafigyelnünk a választásainkra, hiszen az épületek a szabályozás miatt mindenképpen energiahatékonyak lesznek. Egy minőségi ablak választása esetén ugyanakkor ez esetben is elérhetünk akár 7 százalékos energetikai javulást is” –folytatja építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök.

Mire figyeljünk felújításkor, házkialakításkor?

Általánosságban

Mindenképp érdemes a legjobb színvonalon dolgoztatni, és a legjobb szerkezeteket választani.
Ne higgyünk a gyártók szlogenjeinek, hasonlítsuk össze az egyes termékek ár-érték arányát a műszaki paraméterek és mérnök által készített energetikai számítások alapján.

Nyílászáró-választásnál

Nézzük meg a nyílászáró hőátbocsátási értékét: U érték. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelése, annál több energiát takarítunk meg
Az Uw értéket vegyük figyelembe, ez ugyanis a teljes nyílászáróra vonatkozik. Az Ug, illetve Ufcsak az üvegezésre vagy a tok, plusz szárny kombinációra vonatkozó adatok, így félrevezetők lehetnek. Ugyanis könnyen lehet, hogy egy jó energetikai minőségű üveget egy gyenge minőségű tokszerkezetbe építettek be.
Nem javasolt csak a kamrák száma alapján választani, mivel 6 kamra fölött ezekkel már nem lehet számottevő hőtechnikai változást elérni. Ezért előfordulhat elő, hogy egy 6 légkamrás profil akár jobb energetikai jellemzőkkel bírhat, mint egy 7 kamrás.
Az ablakok beépítésének szakszerűsége legalább olyan fontos, mint maga az ablak. Érdemes az ablakgyártó által ajánlott, akkreditált kivitelezőt megbízni. A beépítést hőszigetelő és légzáró módon kell elvégezni, egy korszerű ablaknak ugyanis csak akkor használjuk ki a teljes potenciálját, ha a kerülőutas hőveszteség minimális.
Érdemes külső árnyékolást alkalmazni, hogy kizárhassuk a nyári napsugárzást, és mérsékelhessük az üvegházhatást. Az árnyékolók egyébként a fűtési szezonban is hasznosak lehetnek: éjszakai alkalmazásukkal jelentősen csökkenthetjük a hőveszteséget, tehát energiát takaríthatunk meg!