Csökken az építőipar, de csak itthon? Bár 2022-23 erősebb lesz!

Az európai építőipar idén összességében 3,8%-os növekedésre számíthat, hazánkban viszont marad a csökkenés – derült ki a 91. Euroconstruct konferencia kapcsán. A 19 tagországot számláló összeurópai építőipari elemző-hálózat a tavalyi évhez hasonlóan idén is online térben tartotta meg konferenciáját, ahonnan megtudhattuk, hogy hogyan is érintette az európai építésgazdaságot a járvány és milyen kilátásai lehetnek a régiónak a következő éveket tekintve.

Várakozások az európai építési piacon

Az európai építőipar fellendülése gyorsabb, mint azt eredetileg várták a szervezet kutatói és a járvány miatti veszteségek várhatóan idén kompenzálódnak majd. A legfrissebb becslések szerint

Az építési volumen 2021-ben 3,8%-kal nő a 2020-as 5,1%-os visszaesés után. A korábbi előrejelzésekhez képest a csökkenés tavaly a vártnál kisebb volt, és a válság előtti szintet legkésőbb 2022-re újra el fogja érni. Az építőipari teljesítmény (vonal) és a GDP (oszlopok) éves változása százalékban kifejezve.

Az Euroconstruct 19 országában a lényegesen kedvezőbb gazdasági viszonyok között az építőipar számára is előnyös az általános és gyors gazdasági fellendülés. Az elmúlt évektől eltérően azonban az építőipar 2022-től valószínűleg alacsonyabb növekedési dinamikát mutat majd, mint a teljes gazdaság: az építési piac 2022-es és 2023-as növekedési üteme az előrejelzések szerint 3% és 2,1% lesz, míg a 19 ország gazdasága várhatóan 4,4, illetve 2%-kal bővül majd ebben az időszakban.

Majdnem mindenhol csökkent tavaly az építőipar!

Dánia, Finnország, Portugália és Svédország kivételével a 2020-as év drasztikus csökkenést hozott a teljes építési teljesítményben az Euroconstruct tagországaiban. Franciaországban, Írországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Szlovákiában magas egy- vagy akár kétszámjegyű visszaesés volt tapasztalható.

A skandináv országokban az építési piac jobban ellenállt a világjárványnak – pozitív növekedési ütem volt megfigyelhető több országban is. Ez ellentétben áll a közép-kelet-európai országok negatív növekedési trendjével, viszont itt Csehország és Lengyelország kissé könnyebben vészelte át a tavalyi évet.

A kontinentális és dél-európai kép nagyon heterogén. Franciaországban az építési teljesítmény zuhant, Németországban a növekedés épphogy nulla alatt volt, csakúgy, mint Svájcban. Ausztria és Belgium mérsékelt veszteségeket könyvelhetett el. Portugália is le tudta magát választani a szomszédos Spanyolország negatív dinamikájától. Az angolszász országokban összességében nagyon jelentős visszaesés volt 2020-ban.

Íme a 19 tagország és Magyarország építőipari teljesítménye a 2020-as bázisévhez képest a következő években:

Az Euroconstruct országokban a fellendülés is nagyon eltérő és a tavalyi erősebb veszteségek semmiképp sem fognak automatikusan kompenzálódni idén. Ez főleg Írország, Magyarország, Szlovákia, Spanyolország és Franciaország esetében látszik, ahol a teljes építési teljesítmény tavaly óriásit zuhant és ennek csak egy részét képes kompenzálni a 2021-es teljesítmény. Írország és Magyarország további visszaesést is jósol 2021-re. A helyzet Portugáliában és az észak-európai országokban (Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia) megfordul: a tavalyi robusztus pozitív eredmény után az idén további növekedés jöhet.

Mi lesz 2021 után?

A mélyépítés növekedése az elmúlt években is már jelentősen meghaladta az átlagot, és 2023-ig ennek az alszektornak vannak a legígéretesebb növekedési kilátásai. A válság leginkább a nem-lakásépítést sújtotta és előreláthatólag ez az alpiac így relatíve gyenge fellendülési utat fog bejárni az előrejelzési időszakban. A lakásépítésnek viszont valószínűleg továbbra is stabil növekedési üteme lesz, de arra lehet számítani, hogy a növekedés dinamikája 2021 után észrevehetően vissza fog esni.