Úttörő Magyarországról ír, Orbánt dícséri a Guardian

„Aki mer, az nyer: hogyan tölt be úttörő szerepet Magyarország Európában” címmel jelent meg kedden a brit Guardian napilapban Mark Weisbrotnak, a CEPR washingtoni kutatóintézet társigazgatójának terjedelmes írása. Az elemzés egyértelműen dicséri az Orbán-kormányt, amiért szembe mert szállni az IMF-fel.

“To Viktor go the spoils: how Hungary blazes a trail in Europe” címmel (a Viktor-victor szóviccet is használva) közöl elemzést a magyar kormány és az IMF konfliktusáról Mark Weisbrot a brit Guardian liberális napilapban. A CEPR társigazgatója szerint Orbán Viktor kormánya úttörőnek számít Európában, hiszen a Nemzetközi Valutaalappal kialakult konfliktus más országokat is arra sarkalhat, hogy szembemenjenek a megszorító intézkedéseket preferáló politikával.

Mark Weisbrot Fotó: cepr.net.

Magyarország kormánya az utóbbi hónapokban sok befolyásos érdekkel szállt szembe, és egyelőre nyerésre áll – jegyzi meg a szerző. Emlékeztet, júliusban, amikor a magyar kormány csomagolni küldte a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), a Financial Times azt harsogta, hogy az IMF nem engedhet a költségvetési fegyelem lazulásával flörtölő kormányoknak. Az európai prociklikus politika védelmezői – akik készek a recesszió alatt is gyengíteni egy ország gazdaságát – attól tartanak leginkább, hogy a magyar példa átterjedhet más országokra is, amelyeket nyomorgat az IMF, karöltve a brüsszeli hatóságokkal.

A lap kitér a Magyarországon bevezetett bankadóra, aláhúzza, hogy Magyarországon a növekedés időszakában hatalmas hasznot gyűjtő bankok sikítoztak ugyan a bankadó hallatán, de az IMF támogatása ellenére végül engedtek. A Guardian felidézi az IMF-tárgyalások megszakítását, és helyeslően ír Simor András jegybanki elnök fizetésének 75 százalékos csökkentéséről. A szerző leszögezi: bár hasonló bércsökkentést hajtottak volna végre Alan Greenspan vagy Ben Bernanke (az amerikai jegybank szerpét betöltő FED elnökei) esetében.

Az IMF által követelt pro-ciklikus politika – a költségvetési lefaragások és adóemelések – fékezték a gazdaság talpra állását, és egy ponton valakinek ki kell mondania, hogy ami elég, az elég – írja a szerző. A négy éves kormányzati megszorítások után érthető, ha a magyarok azon gondolkoztak, hol az alagút vége, amikor az IMF további megszorításokat követelt, annak ellenére, hogy a költségvetési deficit 9 százalékról 3,8 százalékra csökkent.

A Guardian szerint Orbán számos ortodox nézettel ment szembe döntéseivel, ezek közé tartozik a jegybankok függetlenségének védelme is, amely Weisbrot meglátása szerint sokszor oda vezet, hogy a nemzeti bankok nem a köz, hanem a bankárok érdekét szolgálják. A Guardian emlékeztet a New York Times múlt heti írására, amely szerint Magyarország küzdelme egy nagyobb szabású harc képét vetíti előre, amely jövőre zajlik majd, és arról szól, hogy az európai politikusok költségvetési fegyelmet próbálnak ráerőltetni a mind engedetlenebb polgárokra.

A cikk szerint sajátos, hogy egy jobbközép magyar kormány viszi a prímet, de ha Spanyolország és Görögország szocialista kormányai szembeszegülnek a Nemzetközi Valutaalappal és az európai hatóságokkal, ők is megnyerhetik maguknak a közvélemény támogatását. Akkor pedig – zárul a cikk – új játéktér alakul ki Európában, amely a gazdasági válságból való gyorsabb kilábalást tesz majd lehetővé, és véget vethet még a többség életszínvonalát jelenleg sújtó ostromnak is.