Uniós pénzből bővülnek az ipari parkok

Amíg az ipari parkok létesítésével kezdetben a fő cél a munkahelyteremtés és a fejlett technológia bevonása volt, napjainkra a gazdaságfejlesztés és az innováció kiemelt szereplőivé váltak.

Ahogy Tóth János, az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének (IPE) elnöke fogalmaz: az ipari parkok fejlett infrastruktúrájuk és gazdaságszervező szerepük miatt ma versenyelőnyt jelentenek a bennük működő vállalkozások számára. Tóth János arra is utalt, hogy a jövő szempontjából fontos a szerepük az együttműködést és versengést egyszerre érvényesítő klasztereknek. Ezért az IPE segíteni kívánja a klaszteresedés folyamatát, s ezen belül az Öko Klaszter menedzsmentjeként konkrétan is hozzá kíván járulni a közép-magyarországi régió építőipari együttműködésének kialakításához s az ökoszempontok e területen való érvényesítéséhez. A fejlődés új – és mind fontosabbá váló – elemeiként emelte ki az elnök a hálózatosodást, a cégek közötti, valamint a k f intézményekkel való együttműködést, és az ipari parkok nemzetközi integrációját.

Az ipari parkok nagyívű fejlődését és “katalizátor” szerepét egyébként alátámasztják az elmúlt évek adatai is. Az első ipari park még 1992-ben, Győrben alakult, 2009-ben a számuk 209-re emelkedett. Idén szintén kiírták a cím adományozását szolgáló pályázatot, ezúttal határidő nélkül – mondta Faragó Eszter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) ipari parki referense.

S hogy az ipari parkok mennyiben járultak hozzá az elmúlt években a régiók gazdasági erejének növeléséhez, a versenyképesség fokozásához? A számok azt mutatják, hogy nemcsak a bennük működő vállalkozások száma nőtt például az 1997-es évi 320-ról 2009-re 4553-ra, de az általuk megvalósított beruházások értéke is számottevően, az 1997. évi 166 milliárd forintról 2009-re 2820 milliárd forintra emelkedett, ugyanezen évek árbevétele pedig 619 milliárdról 7242 milliárdra duzzadt. Emellett a foglalkoztatottak száma is többszörösére, az 1997. évi 27 ezerről 2009-re 192 ezerre bővült.

Kaposvár önkormányzata a tulajdonában lévő, 60 hektáron működő “Kaposvári Keleti Ipari Park” infrastrukturális bővítését kezdte meg saját és uniós forrásokból. A közel 177 millió forint összköltségű fejlesztés – amelyből a helyhatóság saját ereje 108 millió, a Dél-dunántúli Operatív Program keretén belül elnyert támogatás összege pedig 68,6 millió forint – a tervek szerint ez év őszére fejeződik be. Szita Károly polgármester lapunknak elmondta: azért döntöttek a fejlesztés mellett, mert több cég is érdeklődik Kaposvár iránt, a városban azonban elfogytak az üres iparterületek. Az érintett új, 15,8 hektárnyi földterületen – amely eddig mezőgazdasági művelés alatt állt – a fejlesztés során megépülnek a határoló utak, kiépül a víz- és szennyvízvezeték-rendszer, végül a területet integrálják a már meglévő ipari parkba, ahol az újonnan betelepülő cégek számos szolgáltatást – például műszaki, jogi, pénzügyi tanácsadás – vehetnek majd igénybe. A fejlesztés egyébként – a polgármester szerint – nemcsak az iparterületek hiányát oldja meg: miközben a betelepülő vállalkozásoknak fejlődési lehetőséget nyújt, adóbevételt hoz a városnak, s nem utolsósorban új munkahelyeket teremt.

Az 1996-ban létrehozott Pécsi Ipari Park a Dél-dunántúli Operatív Program pályázatán nyert 289 millió forintos uniós forrással szintén jelentős, 600 millió forint értékű fejlesztést valósított meg. A beruházás során a korábban közmű nélküli ingatlanokon kiépült a víz- és szennyvízhálózat, valamint a feltáró út és csapadékvíz-elvezető rendszer, de a területet átszelő 120 kV-os és 20 kV-os vezetékeket is kiváltották. A fejlesztés eredményeként 18 hektáron összközműves, logisztikailag is kiváló ipari területek jöttek létre az üszögi körforgalom és a Pécs-keleti M60-as autópálya körforgalmi útcsatlakozás között. A parkban a vállalkozások 10 és 100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás segítségével létesíthetnek telephelyet. Emellett a Pécsi Ipari Park tovább folytatta sikeres Vállalkozói Falu projektjének II-III. ütemét; az első ütem két évvel ezelőtt készült el és jelenleg teljes kihasználtsággal működik.