Több nagy bírósági ingatlanberuházás kezdődik

A Soproni Városi Bíróság pénteken átadott új épülete csaknem másfél milliárd forintos beruházás eredménye, jövőre a nyolcmilliárdot is meghaladja az ilyen célokra fordítható összeg, ami nagyságrenddel több a korábbi évek átlagánál, és az ideinek is csaknem a háromszorosa. 2013-ban elindulhat két nagyberuházás, a Budapest Környéki Törvényszék és az új fővárosi kerületi bíróság ingatlanhelyzetének rendezése, valamint a Debreceni Városi Bíróság új ingatlanának építése, továbbá a szegedi és a miskolci törvényszék bővítése – mondta Handó Tünde.

Az elhelyezési problémák megoldását nemcsak a jelenlegi méltatlan körülmények sürgetik, hanem költségvetési megfontolások is, hiszen csak a Budapest Környéki Törvényszék évente több mint kétszázmillió forintot költ ingatlanbérlésre, de meghaladja a százötven milliót a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának éves bérleti díja is, és szintén hasonló nagyságrendű a Fővárosi Munkaügyi Bíróságé és a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumáé – mutatott rá az OBH elnöke.

A központi bírósági igazgatás vezetője kifejtette: az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését szolgálják az eddigi igazgatási átalakítások mellett az ingatlankorszerűsítések, valamint az üzemeltetés racionalizálása. A Markó utcában például három nagy bírósági szervezet működik három szomszédos épülettömbben. A Főváros Törvényszék és egyik helyi bírósága, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a Markó utca 25. és 27. számú óriási ingatlanokban, a Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiuma pedig a Markó utca 16. szám alatti, a PKKB-val szemben lévő impozáns igazságügyi palotában. Kézenfekvő tehát az üzemeltető, kiszolgáló, karbantartó részlegek egységesítése, a párhuzamosságok megszüntetésével egy ésszerűbb, olcsóbb rendszer kialakítása.

A Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületéből még idén kiköltöznek a hivatali, kiszolgáló egységek, így újabb helyiségekben lehet kialakítani tárgyalókat, ami csökkentheti a nagy vitát kiváltó ügyáthelyezések számát. E rendkívüli jogintézménynek az alkalmazására alapvetően azért lehet szükség, mert az ügyben egyébként illetékes bíróság a leterheltsége miatt nem tudja időben lefolytatni az ügyet. A leterheltségnek pedig nemcsak az lehet az oka, hogy a bírák 200-250 ügyet tárgyalnak egyszerre, hanem az is, hogy a bíróság épületében nincs elég helyiség, ahol a tárgyalásokat megtarthatnák.

Az OBH elnöke elmondta: a bírósági épületeknél a költségvetési lehetőségek az ítélőtáblák felállítása óta eltelt egy évtizedben rendkívül behatároltak voltak, évről évre csak néhány százmillió forint jutott ingatlanrekonstrukcióra. Így a több mint másfélszáz, részben meglehetősen elhanyagolt állapotú bírósági épület töredékét lehetett csak az elmúlt évtizedben felújítani, általában kisebb városi bíróságokat. Ugyanakkor a jogkereső állampolgárok tízezreit kiszolgáló, sok száz dolgozót, bírót foglalkoztató, teljesen leromlott állapotú, jelenleg több, részben bérelt ingatlanban működő Budapest Környéki Törvényszék (a volt Pest Megyei Bíróság) átköltöztetése a másfél évtizede hangoztatott szándék ellenére sem történt meg.

Az OBH azt javasolja, hogy az egykori BM-kórház Városligeti fasorban lévő épületegyüttesébe kerüljön a törvényszék. Ha a kormány napokban várható döntése kedvező lesz, már jövőre elkezdődhet a költözés. A beruházás összköltsége több mint ötmilliárd forint lesz – mondta Handó Tünde. Hozzátette: szintén évtizedes probléma a PKKB átalakítása. A szocializmus centralizáló tendenciái nyomán létrejött, jelenleg tíz helyi bíróságot tömörítő PKKB-ból 2013-tól több kerület kiválásával új helyi bíróság jöhet létre, a megfelelő épület kiválasztása folyamatban van. Mivel sok ezer négyzetméteres, bírósági célokra alkalmas ingatlant találni Budapest jól megközelíthető pontjain nagyon nehéz, a piaci megoldás pedig finanszírozhatatlan, csak állami, lehetőség szerint használaton kívüli ingatlanról lehet szó. A költségvetési forrásokat így átalakításra és felújításra lehet majd költeni.

Budapesten több bírósági elhelyezési probléma van még, ilyen például a Fővárosi Ítélőtábláé, amelynek a teljes polgári kollégiuma egy bérelt irodaépületben működik. Ha azonban a Kúria visszakapná régi Kossuth téri épületét a Parlamenttel szemben, akkor a legfelsőbb bírói fórum jelenlegi Markó utcai épületében végre egy helyen, saját épületben működhetne a tábla. Bár a Kúria visszaköltözése a Kossuth térre nyilvánvalóan sok évre elhúzódó folyamat, a tervek szerint jövőre a Néprajzi Múzeum épületében egy tárgyalót már eredeti állapotába állítanának vissza, ami egyfajta “szimbolikus helyfoglalásnak” is tekinthető – mondta Handó Tünde, az OBH elnöke.