Stagnált tavaly a családi házas és a lakóparki építkezés
2007-ben több mint 36 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és több mint 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt – áll a KSH jelentésében. A használatba vett lakások száma 7%-kal volt több, mint 2006-ban, az új lakásépítési engedélyeké 1%-kal elmaradt az előző évitől.
A használatba vett lakások számának emelkedése a vállalkozói lakásépítés és az értékesítésre szánt lakások volumenének növekedéséből származik, és elsősorban a fővárosban valósult meg. Az építési engedélyek visszaesése 2007-ben lassúbb ütemű volt, mint az elmúlt két évben.
Az elmúlt 5–6 évben előtérbe került a vállalkozói lakásépítés, azóta ennek fejlődési iránya határozza meg az országos trendet. 2007-ben is ez volt a növekedés forrása. Míg a természetes személyek által kezdeményezett lakásépítés stagnált, a vállalkozások az előző évinél 14%-kal több új lakást építettek. Ennek megfelelően alakult az építési szándék is: az értékesítésre szánt lakások körében az átlagos növekedési ütem kétszerese mutatkozott.
Bérlakás 2007-ben ismét alig 300 épült, több mint egyharmaduk községekben. Az építtetői körben hasonló nagyságrenddel szerepel a két fő csoport (52, illetve 46%-os a természetes személyek, illetve a vállalkozások részaránya), a kivitelezői körből viszont már egyre inkább kiszorul a lakosság, s helyét az építőipari vállalkozások veszik át. A lakossági házilagos, illetve az építőipari kivitelezés 23, illetve 72%-os arányban részesedett a lakásépítésből.
Stagnált a családi házas és a lakóparki építkezés, miközben 41%-kal több lakás épült új csoportházban és 18%-kal több új többszintes, többlakásos épületben. A 60 m2-nél kisebb alapterületű lakások számának bővülése 14%-os volt, míg az ennél nagyobbak volumenének növekedése az átlag alatt maradt. A kislakások térnyerése következtében csökkent az átlagos lakásméret: 2007-ben 87 m2 volt, 2 m2-rel kisebb, mint az előző évben.
A 2007. évben a lakásépítés növekedése elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban volt jellemző.
Megyék szerint erős szóródás mutatkozott, legnagyobb különbség két szomszédos megye – Veszprém és Fejér – között van: az előbbiben 61%-kal több, az utóbbiban 27%-kal kevesebb lakás épült, mint 2006-ban. Homogén területnek számít Dél-Alföld, valamint Észak-Magyarország két nyugati megyéje, ahol egyaránt 15% körüli visszaesés következett be.