Sorsdöntő napok előtt áll az euró

Izgalmas napok várnak ránk: holnap nem kamatmeghatározó ülést tart a monetáris tanács, szerdán napvilágot látnak az előzetes novemberi államháztartási adatok, csütörtökön pedig a részletes GDP statisztikát teszi közzé a KSH.

Közben az Egyesült Államokból is érkeznek friss adatok, de ami sokkal fontosabb: csütörtökön kamatmeghatározó ülést tart az Európai Központi Bank, pénteken pedig Brüsszelben találkoznak az Európai Unió állam- és kormányfői, hogy megvitassák, miként lehetne elmozdulni a fiskális unió irányába. Egyúttal az is eldőlhet, hogy a jövőben milyen szerepe lesz az Európai Központi Banknak a válságkezelésben.

Az ünnepek miatt december első felében a szokásosnál gyakrabban találkoznak a jegybankárok, így a múlt heti kamatmeghatározó ülést holnap egy nem kamatmeghatározó ülés követi. Múlt héten a vártnak megfelelően, 50 bázispontos kamatemelésről döntött a monetáris tanács, így az alapkamat 6,5 százalékra emelkedett.

Bár a várakozásoknak megfelelt, mégis fordulatot jelentett a kamatpolitikában a múlt heti szigorítás. Emlékezetes, hogy egyes piaci szereplők még az ősz elején is kamatcsökkentésről beszéltek, de novemberre a romló külső környezet, illetve az egyre kevésbé hiteles gazdaságpolitika miatt már csak az emelés mértéke volt kérdéses. A leminősítés után a szakértők úgy gondolták, két kimenetel lehetséges. Az egyik az 50 bázispontos kamatemelés, ami mellett nyitva marad a további szigorítás lehetősége. A másik egy egyszeri nagy (100-200 bázispontos) kamatemelés, ami gyorsabban zárja a rövid távú kamatárazás és a pillanatnyi kamatszint közötti rést. Utóbbit kevesebb piaci elemző várta, és végül is a többség várakozása igazolódott.

Szerdán az előzetes októberi ipari számokat teszi közzé a KSH. Szeptemberben az ipari termelés volumene havi alapon kiugró mértékben, 3,9 százalékkal, míg éves összevetésben 3,0 százalékkal bővült. Az ipari termelést továbbra is az ipari export húzta, emiatt is kiemelten fontos az exportrendelések alakulása. Szeptemberben 14,2 százalékról 9,7 százalékra csökkent az éves index. A friss konjunktúra-indikátorok azt jelzik az eurózónában, hogy a gazdasági aktivitás tovább gyengülhet, ez pedig a magyar kiviteli lehetőségek szűkítésén keresztül kedvezőtlenül hathat az ipari termelés alakulására.

Szintén szerdán látnak napvilágot az előzetes novemberi államháztartási adatok, csütörtökön pedig részletes GDP statisztikákat teszi közzé a KSH. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,4 százalékkal nőtt 2011 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. Az elemzői várakozások 0,9-1 százalékos éves GDP-növekedésről szóltak.

Az Egyesült Államokból mindössze néhány adat érkezik a következő napokban. Ma a szolgáltató ISM index, csütörtökön a szokásos munkaerőpiaci statisztikák, pénteken pedig a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi lát napvilágot.

Ezeknél azonban sokkal fontosabb lesz, hogy csütörtökön kamatmeghatározó ülést tart az Európai Központi Bank, pénteken pedig Brüsszelben találkoznak az Európai Unió állam- és kormányfői. Utóbbi sorsdöntő lehet az eurózóna életében. A résztvevőktől azt várják, hogy erősebben elköteleződnek a fiskális unió irányába, ám kérdés, hogy ez rövid távon megold-e bármit is. Egyesek azt remélik, hogy megteremtik a jegybanki finanszírozás feltételeit, bár Angela Merkel továbbra is mereven elutasítja azt, mint ahogy az eurókötvények bevezetését is. A német kancellár pénteken tartott beszédet a német parlamentben, ahol azt mondta, hogy az Európai Központi Bank nem ugyanazt a szerepet tölti be, mint a Fed, vagy a Bank of England.

Mario Draghi múlt héten az Európai Parlamentben jelezte ugyan, hogy az EKB kész további lépéseket tenni, de ezzel valószínűleg “csak” arra kívánt utalni, hogy csütörtökön újabb kamatcsökkentésre kerül sor. Bár hozzátette, hogy az elhangzottak nem jelentenek implikációt a jövőbeli döntésekre nézve, a piaci szereplők többsége jó esélyt lát a kamatcsökkentésre. Draghi a gazdasági kilátások számottevő romlásáról beszélt, és egyúttal nyitva hagyta az ajtót a korlátlan jegybanki állampapír-vásárlások előtt. Azt mondta, hogy ha a sikerül elmozdulni a fiskális unió irányába, akkor más lehetőségek is vannak.